12a_érettségi forráselemző feladatok (10. 12-re)

A feladat a két világháború közötti magyar történelemmel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

 

A) „A végrehajtó hatalmat a kormányzó kizárólag a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium útján gyakorolhatja. Minden rendelkezés és intézkedés, ideértve a fegyveres erőre vonatkozó rendelkezéseit is, csak úgy érvényes, ha az illetékes felelős miniszter ellenjegyzésével van ellátva.” (1920. évi I. törvény)

 

B) „[A felsőoktatásba való felvételhez szükséges] engedély megadásánál […] egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a  hallgatók  közt  lehetőleg  elérje  az  illető  népfaj  vagy  nemzetiség  országos arányszámát.” (1920. évi XXV. törvény)

 

C) „Ez a törvény a lehetőségekhez képest előmozdítja a földszerzést főleg azok részére, akik  a  föld  gondos  és  szorgalmas  művelésére  képesek  és  hajlandók  is,  de  eddigi  viszonyaik  között  önhibájukon  kívül  földhöz  nem  jutottak.”  (1920.  évi XXXVI. törvény)

 

D) „Aki az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére,  különösen  valamely  társadalmi  osztály  uralmának  erőszakos létesítésére  irányuló  mozgalmat  vagy  szervezkedést  kezdeményez  vagy  vezet, bűntettet követ el, és öt évre terjedhető fegyházzal büntetendő.” (1921. évi III. törvény)

 

E) „IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek. Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt  pragmatica  sanctio  és  minden  egyéb  jogszabály,  amely  az  Ausztriai  Ház trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette.” (1921. évi XLVII. törvény)  

 

Rendelje  a  táblázatban  szereplő  meghatározásokhoz  a  megfelelő  forrásokat!  Írja  a  forrás  betűjelét  a  táblázat  megfelelő  mezőjébe!  Egy  meghatározáshoz  egy  forrást rendeljen! Két forrás kimarad.

 

 

 

d) Az idézett B), C) és D) betűjelű törvények ugyanazon miniszterelnök kormányzása alatt születtek. Nevezze meg ezt a miniszterelnököt! Keresztnevet is írjon!

 

……………………………………………

 

A feladat a zsidóság helyzetével kapcsolatos a két világháború közötti Magyarországon. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

 

„Az [egyetemekre történő beiratkozáskor az] engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.” (1920. évi XXV. törvénycikk)

 

a) Mi volt az idézett törvény közkeletű elnevezése? ……………………………………..

 

b) A következő képviselői felszólalások az idézett törvény elfogadását megelőző nemzetgyűlési vitán hangzottak el 1920 szeptemberében. Döntse el, melyik forrásra igazak a táblázatban szereplő állítások! Tegyen X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorban csak egy X jel szerepelhet.

 

A) „Köröskörül megszállva Magyarország nagy területe. Az élő húst szaggatják, tépdesik le a testünkről. És mi akkor zsidót kiabálva akarjuk megmenteni a hazát, ahelyett, hogy minden erőnket, minden energiánkat arra koncentrálnánk, hogy helyreállítsuk a terület egységét, megteremtsük a nemzeti élet lehetőségét a magunk számára […]. Az igazi nagy kérdéseket minden más megelőzi, mert sem az alkotmányrevízióra, sem a földbirtokreformra, sem a gazdasági élet újjáteremtésére még nem jutott időnk.” (Vasadi Balogh György)

 

B) „Én csak azt mondom: nem szabad-e nekem védenem a magyar kultúrát? Nem szabad-e nekem védenem a mi magyar faji meglátásainkat, faji érzéseinket, mindazt, amit a magyar kultúrának, magyar léleknek és magyar szellemnek hívunk? […] Ismétlem, ez nem gyűlölség, hanem a magyar kultúrának és sajátságainak védelme.” (Prohászka Ottokár)

 

C) „Hogyan fogják a beiratkozások alkalmával megállapítani azt, hogy valaki zsidó-e, vagy nem zsidó? […] Kérdem azt, hogy vajon hányadik fokig visszamenőleg fogják kutatni azt, hogy az illetőnek volt-e zsidó őse vagy sem? […] Mi lesz azokkal, akik félvérűek, negyedvérűek? Hiszen hallottuk, hogy nem a vallásról van szó, hanem a fajról. […] A Magyarországon lakó magyar nemzet tagjainak nem hiszem, hogy lenne egyetlen olyan egyede, akiben tisztán megvan az a turáni vér, amit őse behozott Ázsiának síkjairól.” (Ugron Gábor)

 

c) Karikázza be azt az állítást, amelyik igaz az idézett törvényre!

 

1. A törvény elfogadása miatt az antanthatalmak a korábban tervezettnél is kedvezőtlenebb feltételeket szabtak ki Magyarországra a trianoni békében.

2. A törvény vallási közösségként határozta meg a zsidókat.

3. A törvény sértette az állampolgárok közötti jogegyenlőség elvét.

 

A feladat az ellenforradalmi rendszer konszolidációjával kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

 

„1920. évi I. törvénycikk az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről

 

A nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverenitás kizárólagos törvényes képviselete, megállapítja, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. évi november hó 13. napján megszűnt. […]

12. § A nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi és ennek alapján az államfő tisztét tényleg átveszi, az államfői teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül titkos szavazással kormányzót választ.”

 

„1921. évi XLVII. törvénycikk IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről

 

1. § IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek.

2. § Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt Pragmatica Sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt.”

 

a) Mi volt Magyarország államformája az idézett törvények értelmében? (1 pont)

 

………………………………………………

 

b) Hogyan folytatódik a mondat? Karikázza be a helyes folytatás betűjelét! (1 pont)

 

Az 1920. évi I. törvénycikk értelmében az ideiglenes államfőt…

A) közfelkiáltással választották.

B) a nemzetgyűlés tagjai közül kellett megválasztani.

C) a magyar állampolgárok népszavazás útján választották.

D) a törvényhozó hatalom tagjai választották.

 

c) Nevezze meg azt a személyt, akit az 1920. évi I. törvénycikk elfogadása után ideiglenesen államfővé választottak! (1 pont)

 

……………………………………………….

 

d) IV. Károly mely cselekedete volt a közvetlen előzménye az 1921. évi XLVII. törvény megalkotásának? (1 pont)

 

…………………………………………………………………………………………………

 

…………………………………………………………………………………………………

e) Mely forradalmak elveinek és gyakorlatának elutasítására utal az „ellenforradalmi rendszer” kifejezés? (Elemenként 0,5 pont.)

 

…………………………………………………………………………

5a és 5b_információ

Puzzlekirakás és nyomozás

 

• a történész munkája egyszerre izgalmas és egyszerre pepecselősen unalmas
• egy Collingwood nevű történész szerint a történész munkája a puzzle kirakásához hasonlít
• szeretnénk egy minél pontosabb és hitelesebb képet kapnunk az általunk feltett kérdésről
• Mit jelölhetnek az egyes puzzle darabkák?
• a történelemi forrásokat jelentik, egy szerszámot, egy agyagkorsó-töredéket, egy papirusztekercset, egy sírfeliratot
• az őskorból és az ókorból nagyon kevés puzzle-darabka maradt fenn, ezekből nehéz részletes leírást adni az adott korról, a történészeknek nagyon kreatívnak, ügyesnek kell lenniük, hogy a kevés darabkából megállapítsanak valamit, ahogy megyünk előre az időben egyre több puzzle-darabkánk van, könnyebb pontos leírást adni
• ugyanakkor a történészek munkáját a nyomozókéhoz is hasonlíthatjuk

 

A történész munkájának szabályai

 

• a történészi munkának tehát nagyon fontos szabályai vannak
• minél több forrást kell összegyűjteni
• nem kell egyből elhinni mindent egy forrásnak
• vannak hamisítványok is, de véletlenül félrevezető források is
• a forrásokat, az elbeszéléseket mindig komolyan össze kell vetni egymással és a megmaradt tárgyi emlékekkel
• minél több forrás vág egybe, annál megbízhatóbb az információ
• minél közelebbi a forrás az adott eseményhez, annál megbízhatóbb
• az adott történelmi eseményről próbáljunk egykorú forrást találni

 

Miért alakultak ki az írások?

• az ókori Mezopotámiában kialakuló  templomgazdaságok irányításához elengedhetetlen volt a nyilvántartások valamilyen formában történő vezetése
• feljegyezni ki mit adott be, ki mit kapott
• összefoglalva: amikor komolyabb szervezettséget értek el az emberi közösségek, több százan laktak egy városban és kialakult a gazdaságnak a rendszere, szükség volt a feljegyzések elkészítésére

 

Az írás kialakulásának története

• már jóval az írás előtt voltak rendszerei a dolgok nyilvántartásának
• a zsetonok
• agyagból kézzel készített kis darabkák vagy kis kövek, amik mennyiséget fejeznek ki
• nem pontosan tudjuk hogyan számoltak
• pl.: kör alakúak jelenthetnek birkát, mások búzát
• néha hasonlítanak ahhoz, amit ki akarnak fejezni
• Hogyan használhatták ezeket?
• egy kereskedő birkákat és kecskéket küld egy másik városba mindig tisztában kell lenni azzal, hogy megvannak-e mind, a zsetonokkal mindig ott van az eredeti állapot, amihez viszonyítani kell, ezek nélkül mindez nehéz lenne
• ezeket több ezer évig használták ezeket
• a pecsételők
• lényegében a mai aláírások megfelelői, a viselőik egyedi jelét tartalmazta
• egy idő után a viselő neve is rákerült a pecsétre
• kialakulnak a képírásos jelek
• az első agyagtáblák
• párszáz ilyen táblát találtak a kutatók
• Mit írtak az első táblákra?
• többnyire gazdasági feljegyzések
• számlák, elszámolások készítése
• az uralkodók eszköze, hogy parancsokat adjanak ki a hadseregnek, kormányzóiknak, illetve más országok uralkodóival diplomáciai kapcsolatot létesítsenek
• törvények lejegyzése
• szerelmes versek, imák, varázsigék (betegségektől próbálják megvédeni az embert)
• az ékírás
• agyagtáblákon maradtak fenn ezek
• belekarcolták az agyagba a jeleket, majd kiégették, kiszárították ezeket
• Mezopotámiában sok agyag volt, elérhető volt
• az agyag szervetlen anyag, így szerencsénkre ezek nagyobb számban megmaradtak, mintha a szerves papírra írtak volna
• az átlagember nem tudott írni, évek tanulása kellett az elsajátításához, uralkodók sem nagyon tudtak írni, nem kellett ez a tudás nekik
• az írásfejlődés egy meghatározott utat járt be a történelemben
• a kezdeti írás ún. szóírás volt
• ez azt jelenti, hogy egy jel egy adott szót jelöl
• a szóírásokban a jelek megpróbálják leképezni az adott dolgot, amit jelölnek, a jel általában hasonlít a megnevezett tárgyhoz
• ezért ezeket képírásnak is nevezzük
• ezek még nem egy bizonyos nyelven íródtak, hiszen bármilyen nyelv ismerete nélkül lehet ezeket olvasni
• szótagírás – a jel egy szótagot jelöl
• a jelek egyszerűsödnek, a jel egy adott tárgy nevének első szótagját jelöli
• hangjelölő írás – a jel egy hangot jelöl
• ez Föníciában jelenik meg a Kr. e. 11. században
• Hány jel van egy ilyen írásrendszerben?
• 30-40
• vagyis van abc-nk
• a föníciaiból alakul ki a görög, majd a latin abc, amit mi is használunk

A hieroglifák

 

• a hieroglifák megfejtése
• a hieroglifák sokáig megfejtetlenek voltak, a kutatók több száz évig próbálkoztak rájönni, hogy mit jelentenek az egyes jelek
• a sikert végül az ókor egyik legismertebb forrása, az ún. Rosetti-kő hozta meg
• magát a követ Bonaparte Napóleonnak, a világtörténelem egyik leghíresebb, francia hadvezérének köszönhetjük
• Napóleon a 18. század végén vezetett Egyiptomba hadjáratot
• erre több mint 150 tudóst is magával vitt
• Napóleon egyiptomi hadjárata kudarc volt, de egyben a modern egyiptológia megalapítása is, ugyanis nagyon sok szobrot, feliratos követ és kisebb leletet is magukkal vittek Franciaországba
• nem véletlen, hogy a világ egyik legnagyobb ókori gyűjteménye a párizsi Louvre múzeumban található
• kövünket katonái a Rosetta erődben találták, beépítve a falba, mint építőkő
• a kő jellemzői
• a British Museumban van, mert az angolok szerezték meg 1801-ben
• a Rosetti-kő írásai
• a kövön ugyanaz a szöveg található háromszor, de három különböző módon leírva
• Miért lehetett erre szükség?
• ez olyan mint egy szótár, illetve egy fordítás
• az ókorban sokszor előfordult, hogy két uralkodó, ha egy megállapodást hozott, akkor mindkét nyelven leírták az adott feliratra
• Miért jó ez a történészeknek?
• egy ismeretlen nyelvet könnyű így megfejteni, hiszen ha az egyik nyelvet ismerjük, akkor könnyen kitalálhatjuk, hogy az azonos, más nyelven írt szöveg jelei mit jelentenek
• a kövön ugyanaz a szöveg megtalálható ógörög nyelven (amit jól ismerünk), egyiptomi nyelven hieroglif írással és szintén egyiptomi nyelven, egy másik írással, amit démotikus írásnak nevezünk
• a két egyiptomi írás között olyan különbség volt, mint a mi nyelvünkben a nyomtatott betűk és a folyóírás között
• hieroglifák: a könnyen felismerhető képek
• ezt a papok használták vallásos szövegekhez, vagy hivatalnokok
• démotikus írás
• a démosz görögül népet jelent, vagyis ez a nép által használt írás
• ha egy győzelemről helyeznek el szöveget egy templom falára, azt hieroglifákkal írják, ha a mosodásnak írták fel mit kell kimosni vagy egy számlát, arról, hogy hány kecskét vettél, azt démotikus írással, hiszen az gyors, nem kell a szép képjeleket kiírni
• Miért írtak 3 írással a kőre?
• egy görög uralkodó uralkodott Egyiptomban ekkor
• a papok megköszönve neki egy rendeletet kiírták a szent szöveggel, kiírták a démotikus írással, hogy el tudják olvasni az emberek és kiírták göröggel is, hogy az uralkodó is el tudja olvasni
• a megfejtő: Champollion
• Francois Champollion egy könyvtáros fia volt, 14 éves korára 8 nyelven beszélt
• a görög írást és az óegyiptomi nyelvet ismerő Champollion tudta megfejteni az írást 1822-ben, 23 évvel a kő megtalálása után
• a megfejtés
• a 18. század végén jöttek rá, hogy az egyiptomiak a fáraók nevét ovális keretbe írták
• cartouche a név, mert egy francia tiszt mikor meglátta ezeket, azt mondta, olyanok mint a cartouche, ami golyót, lövedéket jelent
• a Rosetti-kövön is van egy cartouche
• Mi lehet az érdekesség ezzel kapcsolatban?
• rájöttek, hogy a cartouche-ban több jel is található, pont annyi, mint a fáraó neve az ógörög írásban
• vagyis a hieroglif jelek hangokat jelöltek
• a probléma a hieroglifák megfejtésével az volt, hogy mindenki azt hitte, hogy egy szójelölő képírással van dolga

• Hogyan működik a hieroglif írás?

o   egy jel három féle dolgot jelölhet

§  jelölhet hangot

§  kiolvasás könnyítő jel

·         dpt: depit: csónakot jelent, a magánhangzókat nem biztos, hogy így használták, de ezután odarajzolták képjelként a csónakot, segítendő azt értelmezni, hogy a jelek csónakot jelölnek

·         ez jelzi, hogy nem könnyű olvasni: látunk 4 jelet, amiből az első 3 fonetikus, hangot jelöl, a negyedik pedig kép, ami segíti kitalálni a szó jelentését

§  szót

·         mi van, ha sietek és a csónakot akarom kifejezni, és nincs időm a 4 jelet leírni

·         csak lerajzol egy csónakot: ez az igazi képírás

·         ezt akkor használták, ha nem volt elég helyük egy szó kiírására vagy mondjuk egy szót egy gyűrűre akartak felírni

§  kb. 7000 hieroglifa van

 

A papirusztekercs

 

·         a papirusz

o   Miből készítették az ókorban a papiruszt?

§  a növény

·         a sásfélék családjába tartozik, főleg Közép- és Kelet-Afrikában honos

·         arról, hogy a papiruszt egyáltalán termesztették-e, és ha igen, milyen mértékben, nincsenek adataink

·         a papirusz szedése egész évben, folyamatosan történt

o   Mire használták ezt a sást?

§  a papirusz felhasználása igen széleskörű volt, nem korlátozódott az írás alapanyagára

§  elképzelhető, hogy a termesztett papiruszt használták fel az íráshordozó készítésére, míg a vadon termő példányokból készítették az egyéb használati tárgyakat, például szőnyegeket, kötelet, csónakot, szandált

o   a papiruszlap készítése

§  legkorábbi leírása a Kr. u. 1. századból való

§  Plinius leírása szerint az eljárás a következő munkafázisokból állt

·         „A papiruszszárat kezelhető hosszúságú darabokra vágták és a kérgét lehántották; a kérgétől megszabadított bélből hosszúkás csíkokat vágtak a három oldal egyikén elkezdve; a csíkokat oly módon fektették egymás mellé, hogy szorosan érintkezzenek, vagy kissé átfedjenek; az első rétegre merőlegesen egy második réteget fektettek, majd a két réteget összepréselték vagy ütögették. Végül meg kellett várni, míg az anyag megszárad. A préselés során a papirusz eredeti vastagságának negyedére csökken.”

o   papirusztekercs

§  az egyiptomi írnok a papiruszkészítő műhelyekből kész tekercseket vett át

§  a papiruszt nem hajtogatták, a tekercs-forma lehetett a dokumentumok szokványos állapota

§  egy teljes könyvtekercs általában 20 ívet tartalmazott, így egy 6 méter hosszúságú papirusz körülbelül 5–6 cm átmérőjű tekercset eredményezett

 

A pergamen és a kódexek

 

·         a könyveket egészen a XI. századig szinte kizárólag monostorokban, rendházakban állítottak elő

·         a pergamen készítése több hónapot vett igénybe

o   a bőr előkészítése

§  a kolostor egy kifejezetten erre a célra szolgáló műhelyében történt: a bőrt mészfürdőbe áztatták, letisztították, levakarták róla a szőr- és húsnyomokat

o   aztán lapokra vágták

o   a másoló szerzetes kaparóval tovább tisztítja a pergament, majd habkővel ledörzsölte a bőr felületét

o   a munka következő fázisa a pergamen előkészítése volt a másolásra: a szerzetesek grafitceruzával vagy karcolótűvel elővonalazták a margókat, meghúzták a sorokat

§  ekkor készítették elő a helyet a miniatúráknak vagy más illusztrációknak is

·         a papirusztekercses "könyvek" után a kódexek megjelenése akkora újítás volt, mint a digitális adatrögzítés megjelenése a 20. században

o   Mi az újítás lényege?

§  a pergamen óriási előnye az volt a papirusszal szemben, hogy mindkét oldalára lehetett írni, és a kódex formájú könyv alkalmas volt arra, hogy az olvasó csak a tetszőleges részeket lapozza fel

o   Mi a kódex?

§  a kódex kézzel írott könyv, amely a 4-16. században keletkezett

§  nevét a fatábla latin nevéből (caudex = fatörzs) kapta

·         ugyanis a korai középkorban a könyveket két fatábla közé kötötték

·         a kódexek olvasása

o   a megírt lapokat aztán bőrszalagokkal fatáblák közé rögzítették, a fatáblát gyakran bőrbe kötötték

o   az így létrejövő könyvek igen súlyos példányok voltak, így aztán nem is úgy olvasták őket, ahogy mi tesszük a mai könyvekkel

o   olvasás során pulpitusra helyezik, mert nehéz lenne órákon át kézben tartani a több kilós kódexeket

o   mivel az elkészült könyvek igen drágák voltak, gyakran lánccal rögzítették őket a könyvespolcokhoz

 

·         a kódexek jellemzői

o   a kezdőbetűk nagyobbak és díszesebbek, sokszor motívumokkal, képecskékkel (miniatúrákkal) díszítettek, az ilyen kezdőbetűket iniciálénak nevezzük

o   a kódexek nemcsak ma, hanem már készítésük idején is igen drágák és becsesek voltak, egy-egy gazdagon díszített darabért nemegyszer falvakat fizettek

 

·         a kézzel írott könyvek korszaka a 16. századig terjed

 

Nagy Károly reformja

 

·         új írásmód

o   a könyv következő reformja Nagy Károly birodalmában történt

o   ez egy új írásrendszer volt, amelyben már elkülönültek egymástól a szavak, megkönnyítve ezzel a halk olvasást, és megjelent a központozás (írásjelek) egy kezdetleges formája is

o   a reform jelentősége abban állt, hogy könnyebben olvashatóvá vált a szöveg

6a és 6b_jegyzet

 Segítség az első világháború témájából írandó dolgozathoz:

A verduni vérszivattyú

A "nagy háború" 1914 nyári kitörését követően a német csapatok offenzívája nem tudta térdre kényszeríteni Franciaországot. A megmerevedett, mindkét oldalon lövészárkok és szögesdrót kerítések rendszerével megerősített frontvonalat 1915-ben a németek Ypres-nél, a franciák Champagne-ban próbálták áttörni, sikertelenül. A német vezérkari főnök, Erich von Falkenhayn tábornok arra a következtetésre jutott, hogy a háborút döntő csatában már nem lehet megnyerni, de a francia hadsereg legyőzhető, ha elviselhetetlen mértékű emberveszteséget okoznak neki. A kiszemelt áttörési pont a Franciaország északkeleti részén, a Meuse (Maas) folyó két partján fekvő történelmi város, Verdun lett, a Párizshoz vezető út kulcsa, ahol a franciák hatalmas erődrendszert építettek ki. Verdun a front kiszögellésében feküdt, három oldalról német állások övezték, a franciák csak egyetlen utánpótlási vonallal rendelkeztek. A németek nem is annyira a város elfoglalását tűzték ki célul, mint inkább azt, hogy kivéreztessék és hadianyagcsatában felőröljék a franciákat. A német haditerv saját oldalon is rendkívüli véráldozatokkal és a csata elhúzódásával számolt, ami be is következett. 

Az első világháború fegyverei

• a tankok
• Mire jó a tank, hogyan használták?
• a megmerevedett, mélységben tagolt, erősen védett vonalak elleni  állóháborúban egy olyan eszközre lett szükség, amely terepen is jól tud mozogni, fegyvereivel meg tudja védeni önmagát, de a gyalogságot is képes támogatni a védelmi állások leküzdésében
• kifejlesztése
• elsőként a britek ismerték fel a páncélosok jelentőségét
• a fejlesztés nagy erőkkel indult meg, és 1916 januárjában bemutatták az első működőképes harckocsit, a Big Willie-t
• a technikai nehézségek megoldásán túl fontos volt, hogy „meg kellett tanulni harcolni” az új fegyverrel
• az első, 1916-os bevetés a Somme-nál
• több tank elakadt, vagy műszaki hiba miatt leállt, a kezelők gyakorlatlanok voltak, a teljes áttörést nem sikerült elérni
• a németek későn ismerték fel az új fegyver jelentőségét
• az általuk gyártott tank nem vált be, és hadiiparuk is inkább a repülőgépek előállítására koncentrált
• előszeretettel vetettek be viszont zsákmányolt ellenséges tankokat
• vegyi fegyverek
• Mit jelenthet ez?
• különböző mérgező gázokat, amiket az ellenfél területére juttatnak
• az yperni támadás mindenképpen fordulópontot jelentett a vegyi fegyverek történetében
• ezután mindkét fél a kémiai hadviselés eszközeinek gyors fejlesztésébe fogott és egyre nagyobb hatékonyságú mérgező anyagokat állítottak elő
• a kísérletek és az éles bevetések során észlelt élettani hatások alapján pedig az alábbi csoportokat alakították ki
• könnyfakasztó gázokat, mint a könnygáz
• fojtógázokat, melyek a tüdőt károsítják, pl. a klór
• általánosan mérgező gázokat
• az általánosan mérgező harcanyagok (pl. cián-hidrogén, klór-cián) a szervezet egészére hatnak
• ingerlőgázokat, melyek a légutakat irritálják
• füstök voltak, amelyek áthatoltak az angolok gázálarcain
• mivel nem okoztak azonnali halált, általában mérges gázokkal együtt használták
• az ingerlő harcanyag tüsszentésre vagy hányásra késztette a katonát, aki ezért elmozdította a gázálarcát, s így belélegezte a mérgező gázt, és rövidesen teljesen harcképtelenné vált
• hólyaghúzó gázokat, pl. mustárgáz
• a hólyaghúzó harcanyagok nevüket arról kapták, hogy fájdalmas, nehezen gyógyuló hólyagokat idéznek elő a bőrön
• Németország vegyipara fejlesztette ki a mustárgázt, amit 1917-ben vetettek be először, ugyancsak a nyugati fronton
• akik a harcanyagtól mérgezést szenvedtek, azokon csak tizenkét óra elteltével jelentkeztek a tünetek: bőrhólyagosodás, vakság és tüdőkárosodás
• az első világháborúban a gázok még sokkal inkább a harcképtelenség okozói voltak, mint gyilkos fegyverek
• a katonahalálok nagyon kis százalékáért voltak felelősek a gáztámadások
• repülők
• Mikor találták fel az első repülőgépet?
• 1903-ban a Wright fivérek
• a repülést azonban már a napóleoni háborúkban is használták felderítésként – Hogyan volt ez lehetséges?
• akkor még léggömbökkel tették mindezt
• az első világháború elején sem voltak még harci repülők kifejlesztve, ekkor a léghajók látták el ezt a feladatot
• tervezőjéről zeppelin-nek is nevezzük
• a háború korai szakaszában a kormányozható léghajók vitathatatlan fölényben voltak a levegőnél nehezebb repülő szerkezetekkel szemben
• Mik lehettek ekkor az előnyei?
• a kezdetleges repülőgépekhez képest sebességük is alig maradt alul
• sokkal több bombafegyverzetet vihettek magukkal
• igen nagy távolságokra juthattak el, London is a célpontok listájára került
• Mik lehettek hátrányai?
• egy ekkora járművet a légvédelem könnyedén eltalált
• a puska- és géppuskatűz mind a földről, mind a repülőgépekről kevés kárt okozott, jóval nagyobb veszélyt jelentettek az angolok kis gránátjai, melyeket felülről dobtak a zeppelinekre, vagy a gyújtólövedékek, melyeket vagy a repülők, vagy a szintén jelentősen fejlődő légvédelmi ágyúk lőttek rájuk
• a repülőgépek technológiai fejlődése azonban érzékelhetően gyorsabb volt, és a háború végére kiszorították a léghajókat
• Mire használhatták a repülőket?
• elsősorban felderítésre
• amíg a gyalogos bakák odalent a sárral borított, patkányok lepte lövészárkokban nyomorogtak, a felderítők a megmerevedett frontvonal fölött köröztek, értékes információkat szerezve az ellenség utánpótlási vonalairól, a mozgósításokról, tüzérségi pozíciókról
• a kommunikációt nehezítette a megfelelő berendezések hiánya is és a rossz látási viszonyok miatt gyakran fals információkat szolgáltattak
• egy német felderítő pilóta „pánikba esett” „rohangáló” brit gyalogos egységekről tett jelentést felettesének, akikről kiderült, hogy a néhány órás szünetet kihasználva egy épen maradt talpalatnyi helyen fociztak
• másodsorban bombázásra
• a koncepció országtól függetlenül ugyanaz volt: olyan területeken pusztítást elérni, amelyek kívül esnek a tüzérség hatókörén
• a bombázók elviekben támadhattak nagy forgalmú területeket, vasútvonalakat, lőszer és hadianyagraktárakat
• később a még bentebb települő stratégiai célok felé fordult figyelmük, amelynek köszönhetően a különböző hátországi gyárak is a célpontok listájára kerültek
• kezdetben 10kg-nál nagyobb tömegű bombát repülőgép nemigen vihetett magával, a háború végén viszont már találkozhatunk 1500 kg-os bombával is
• harmadsorban egymás elleni harcokra
• 1914 és 16 között azonban jellemzően csak kézifegyverekkel tüzeltek egymásra a konkurens repülőgépek pilótái
• legelvadultabb ötletek egyike egyfajta csáklyázó kampó volt, amelyet a gépek egy közel 50 méteres huzalon keresztül vonszoltak maguk után, azt gondolva, hogy az feltekeredhet az ellenfél légcsavarjára
• hamarosan azonban a modern géppuskák, tüzérségi lőszerek elterjedésével a megoldás kézenfekvőnek tűnt, az újdonsült, a gyalogságnál kivallóan működő fegyvereket már csak fel kellett szerelni a gépekre
• a tengeralattjárók
• a „tengerek ura” Anglia volt: az antant blokád alá vette a német kikötőket
• a németek nem tudtak kitörni a blokádból, tengeralattjárókkal támadták az antant hajókat
• így süllyesztették el az amerikai utasokat is szállító Lusitaniát, ami komoly németellenes hangulatot gerjesztett az USA-ban
• összefoglalóan: több új fegyver is megjelent, de ezek sem döntötték el a háborút, inkább csak a második világháborúban váltak elsőszámú, fontos fegyverekké

A nők helyzete

„A frontra került férfiak mellett a magukra maradt nők is kivették részüket a háborús erőfeszítésekből. Különösen ismert volt a Vöröskereszt áldásos munkája és az Auguszta főhercegasszony vezetésével létrejött Auguszta Gyorssegély-Alap tevékenysége. Ez utóbbi szervezet már 1914. augusztusában megalakult és áldozatos munkájával, gyűjtéseivel és a legkülönfélébb karitatív akcióival a háború végéig munkálkodott a sebesült és rokkant katonák, a hadiözvegyek, a hadiárvák és a szegények támogatásán. A rendszer a korszak nőitől mindenekelőtt a háborús célok melletti kiállást, a kitartást és az állhatatosságot követelte meg. A propaganda által is népszerűsített nőideállá az elkötelezett „honleány” vált, aki nemcsak szerepet vállal a társadalmi gyűjtésekben, de ha tud, erőn felül adakozik háborús célokra, hadikölcsönt jegyez és a kórházban is kiveszi a részét a sebesültek ápolásából. Mindezeken túl pedig visszafogottságot is mutat: a ruházati igényeit szűkebbre szabja és megelégszik a piac osztrák-, de különösen a magyar árucikkeivel, a konyhában pedig ahogy tud, takarékoskodik. A hadikölcsönkötvények szorgalmas vásárlásán túl az ápolónői tevékenység és valamely karitatív szervezetben való munkavállalás a notabilitások hölgytagjainak köreiben valóságos társadalmi elvárássá vált. A pár hetes ápoló kurzust követően végezhető sebesültgondozásban sokan az igazi társadalmi szerepvállalás lehetőségét látták meg.”

Részletek Román Ferenc naplójából

Júli. 30. Ma beosztottak a menetszázadba. Délután felöltöztem és kaptam felszerelést.

Júli 31. Ma legelőször mentem ki a tábori felszereléssel, de egész könnyű volt. A főhadnagy beszédet tartott a viselkedésről. Délután meg kávét és kétszersültet kaptunk. Holnap reggel megyünk

Aug. 8. Éjjeli gyakorlatra mentünk. Ma reggel nyolc órakor keltünk fel, mert éjfélkor jöttünk haza, és agyonra voltunk fáradva, éhesek is voltunk. Volt azután tea, sajt és kávé. Kedden, 10-én megyünk a harctérre.

Aug. 9. Ma jókor keltünk fel, azután harcászatra mentünk. (Kilőttünk 40 élest. Ez bizonyítja, hogy van még a Monarchiának elég muníciója). De voltunk vagy húsz kilométerre még pedig nagy sárban, és az eső is esett. Holtra fáradtunk, mire hazaértünk.

Aug. 13. Ma is ástunk délután. Nincs semmi bajom, csak jobb lett volna odahaza, mert bizony vizet is csak akkor iszunk, ha van, mert nagyon messze van tőlünk a víz, ami iható.

Aug.25. Valami támadásra készülünk, mert a holtcédulát megkérdezték mindenkitől, hogy megvan-e, ez jelent valamit.

Aug. 30. Ma támadás van kezdődőben, és már jókor reggel van sebesült. Levelet is kaptam, amiben édesanyám írja, hogy kell-e pénz. Dehogy kell, hiszen nem lehet használni úgysem!

Szept. 8-11. Ami ez alatt az idő alatt történt azt fájdalom, de nem írhatom le, mert nem is tudnám.

Okt. 11. Ma ásni és dolgozni voltunk a tizenharmadik századnál. Zsíros húsos tészta volt, nagyon jól készítették el. 

Okt. 12. Egy méternyire mellettem esett le egy srapnelhüvely, és szerencsém, hogy a jó Isten megoltalmazta az életemet. Parti meghalt, őt megérte a fején és a mellén is. Ott temették el is, ahol meghalt.

Okt. 13. Ma reggel köd volt az új helyen, és láttunk egy pár kozákot. Lőttünk is rájuk. Azután látjuk, hogy oldalról fut ám a baka, és nekünk is futni kellett, de már golyózáporban, és nagyon sokan ott maradtak. Azután egy majorban volt a mi gépfegyverünk, az tartotta fel az oroszt. Jöttünk mentünk, azután egyszer délután már dekungba mentünk, ahol azelőtt 65- ösök voltak. Itt azután már megtalált a konyha. Ilyen veszélyben nem voltam még soha, mint ekkor voltam.

Okt. 20. Ma délután fürdünk és a ruhánkat gőzben főzik a tetvek irtása végett. Jó almás rétest ettünk, igaz, hogy húsz fillér volt egy.

Nov. 8. Ma írtam levelet édesapámnak a levelére, amiben írja, hogy a szerbekkel már majd végeznek, és már mindenfelől hallatszik a béke, amit adjon is meg már a jó Isten. Nagy ágyúdörgést hallunk balfelől, amerre a honvédek vannak.

Decz. 23. Az éjjel fél öttől tizenkettőig a tűznél csak félóráig voltam, a többi idő alatt pedig a havon tánczoltam, mintha lakodalomban lettem volna, mert hideg volt és a hó is esett, a szél pedig fújt.

Jan. 14. Ma megkaptam a Ferencz bátyámtól jött csomagot, ami karácsonyra volt szánva ugyan, de elkésett, mert tizenkilencedikén lett feltéve és csak ma kaptam meg. Volt benne két tábla csokoládé, négy zsebkendő, tuczat gyufa, dió, alma és kalács, két nagy darab, de nagyon jó volt. Édesapám azt írja, hogy új sorozatra mennek. Bár ne maradna be ő és senki se.

8b_házi feladat

Nézzék meg a videót és a füzetbe válaszolják meg a kérdéseket!

https://youtu.be/01xu3yenb1c

12a

Jövő hét hétfőn (október. 5.) ismételten dolgozatot írnak az elmúlt órákon vett ismétlő anyagból: Magyarország az első világháborúban, az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, a trianoni béke.

A következő (közép szintű érettségin kért) adatokat kell tudni:

Fogalmak: Szabadelvű Párt, Szociáldemokrata Párt, választójog, kivándorlás, asszimiláció, villámháború – állóháború/állásháború, frontvonal, hátország, jóvátétel, Népszövetség, kisebbségvédelem, bolsevik, szovjet, kommunizmus, őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra, egyházellenesség, vallásellenesség, ellenforradalom, vörösterror, fehérterror, kormányzó.

Személyek: Tisza István, Jászi Oszkár, Wilson, Clemenceau, IV. Károly, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Garami Ernő, Kun Béla, Apponyi Albert, Horthy Miklós.

Topográfia: Budapest, Bécs, Bosznia-Hercegovina, Szarajevó, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Románia, Csehszlovákia, Lengyelország, Doberdó, trianoni Magyarország.

Kronológia: 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi és a népiskolai törvény, a horvát-magyar kiegyezés), 1867–1918 (a dualizmus korszaka), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság), 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet), 1914. július 28. (az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31. (az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21–augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4.(a trianoni békediktátum aláírása).

A feladatok - többnyire - érettségi típusúak lesznek.

6b_házi feladat

 A feladat az első világháborúval kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

 

a) Nevezze meg azt a nagyhatalmat, amelyikre az állítás vonatkozik! A táblázatban szereplő nagyhatalmak közül válasszon! 

1. Jelentős népessége ellenére viszonylag kis haderőt (a lakosság kevesebb mint 5 százalékát kitevő hadsereget) mozgósított a nagyhatalmak közül.

 

Nagyhatalom: …………………………………….

2. A legnagyobb nemzeti jövedelemmel rendelkezett 1914-ben az európai nagyhatalmak közül, háborús vereségét mégis gazdasági kimerülése idézte elő.

 

Nagyhatalom: …………………………………….

3. Az egyik legnagyobb létszámú haderőt mozgósította, háborús kiadásai azonban csak egyetlen másik hatalom kiadásait haladták meg. 

Nagyhatalom: …………………………………….

b) Nevezze meg azt a szövetségi rendszert, amelyikre igaz a következő állítás!

A  szövetségi  rendszert  létrehozó  nagyhatalmak  1914-ben  összességében  több  nemzeti jövedelemmel  és  nagyobb  népességgel  rendelkeztek,  mint  a  másik  szövetségi  rendszer nagyhatalmai.  

…………………………………….

6b_információ

 Az osztály jövő hét csütörtökön (október 8.) dolgozatot ír az első világháborúból.

11a_házi feladat

Van, amit nem vettünk még, de rájöhetnek, utánanézhetnek.

A feladat a francia forradalomhoz kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)

 

„Itt nincs szó semmiféle perről. Lajos nem vádlott; Önök [a Nemzeti Konvent] nem bírák; Önök nem lehetnek mások, mint államférfiak és a nemzet képviselői. Önöknek nem elmarasztaló vagy felmentő ítéletet kell hozniuk egy ember ügyében, hanem a közüdvöt érintő intézkedést […] Ha Lajos vádlottja lehet egy pernek, akkor fel is lehet menteni.[…] De ha Lajost felmentik, mivé lesz a forradalom? Ha Lajos ártatlan, akkor a szabadság minden védelmezője rágalmazóvá válik. Az alkotmányra hivatkozva érvelnek a király mellett. Ami engem illet, pirulnék komolyan venni ezeket az alkotmányos szócsavarásokat. Rágódjanak rajtuk a jogi egyetemeken, meg a londoni, bécsi és berlini udvarokban.” (Robespierre)

 

a) Melyik politikai csoportosulás vezetőjétől származik a fenti beszédrészlet?

 

………………………………………………………………...

b) Milyen intézkedés meghozatala mellett érvel?

 

………………………………………………………………..

c) Melyik hatalmi ág képviselőihez szólt beszédében?

 

………………………………………………………………..

d) Melyik évben kezdődött a szövegben említett forradalom?

 

……………………………………………………………….

e) Nevezze meg, milyen XIX. századi politikai eszme alapja a szöveg alábbi két kifejezése:

 

nemzet:……………………………………………………………….

 

szabadság:……………………………………………………………