6a és 6b_jegyzet

 Segítség az első világháború témájából írandó dolgozathoz:

A verduni vérszivattyú

A "nagy háború" 1914 nyári kitörését követően a német csapatok offenzívája nem tudta térdre kényszeríteni Franciaországot. A megmerevedett, mindkét oldalon lövészárkok és szögesdrót kerítések rendszerével megerősített frontvonalat 1915-ben a németek Ypres-nél, a franciák Champagne-ban próbálták áttörni, sikertelenül. A német vezérkari főnök, Erich von Falkenhayn tábornok arra a következtetésre jutott, hogy a háborút döntő csatában már nem lehet megnyerni, de a francia hadsereg legyőzhető, ha elviselhetetlen mértékű emberveszteséget okoznak neki. A kiszemelt áttörési pont a Franciaország északkeleti részén, a Meuse (Maas) folyó két partján fekvő történelmi város, Verdun lett, a Párizshoz vezető út kulcsa, ahol a franciák hatalmas erődrendszert építettek ki. Verdun a front kiszögellésében feküdt, három oldalról német állások övezték, a franciák csak egyetlen utánpótlási vonallal rendelkeztek. A németek nem is annyira a város elfoglalását tűzték ki célul, mint inkább azt, hogy kivéreztessék és hadianyagcsatában felőröljék a franciákat. A német haditerv saját oldalon is rendkívüli véráldozatokkal és a csata elhúzódásával számolt, ami be is következett. 

Az első világháború fegyverei

• a tankok
• Mire jó a tank, hogyan használták?
• a megmerevedett, mélységben tagolt, erősen védett vonalak elleni  állóháborúban egy olyan eszközre lett szükség, amely terepen is jól tud mozogni, fegyvereivel meg tudja védeni önmagát, de a gyalogságot is képes támogatni a védelmi állások leküzdésében
• kifejlesztése
• elsőként a britek ismerték fel a páncélosok jelentőségét
• a fejlesztés nagy erőkkel indult meg, és 1916 januárjában bemutatták az első működőképes harckocsit, a Big Willie-t
• a technikai nehézségek megoldásán túl fontos volt, hogy „meg kellett tanulni harcolni” az új fegyverrel
• az első, 1916-os bevetés a Somme-nál
• több tank elakadt, vagy műszaki hiba miatt leállt, a kezelők gyakorlatlanok voltak, a teljes áttörést nem sikerült elérni
• a németek későn ismerték fel az új fegyver jelentőségét
• az általuk gyártott tank nem vált be, és hadiiparuk is inkább a repülőgépek előállítására koncentrált
• előszeretettel vetettek be viszont zsákmányolt ellenséges tankokat
• vegyi fegyverek
• Mit jelenthet ez?
• különböző mérgező gázokat, amiket az ellenfél területére juttatnak
• az yperni támadás mindenképpen fordulópontot jelentett a vegyi fegyverek történetében
• ezután mindkét fél a kémiai hadviselés eszközeinek gyors fejlesztésébe fogott és egyre nagyobb hatékonyságú mérgező anyagokat állítottak elő
• a kísérletek és az éles bevetések során észlelt élettani hatások alapján pedig az alábbi csoportokat alakították ki
• könnyfakasztó gázokat, mint a könnygáz
• fojtógázokat, melyek a tüdőt károsítják, pl. a klór
• általánosan mérgező gázokat
• az általánosan mérgező harcanyagok (pl. cián-hidrogén, klór-cián) a szervezet egészére hatnak
• ingerlőgázokat, melyek a légutakat irritálják
• füstök voltak, amelyek áthatoltak az angolok gázálarcain
• mivel nem okoztak azonnali halált, általában mérges gázokkal együtt használták
• az ingerlő harcanyag tüsszentésre vagy hányásra késztette a katonát, aki ezért elmozdította a gázálarcát, s így belélegezte a mérgező gázt, és rövidesen teljesen harcképtelenné vált
• hólyaghúzó gázokat, pl. mustárgáz
• a hólyaghúzó harcanyagok nevüket arról kapták, hogy fájdalmas, nehezen gyógyuló hólyagokat idéznek elő a bőrön
• Németország vegyipara fejlesztette ki a mustárgázt, amit 1917-ben vetettek be először, ugyancsak a nyugati fronton
• akik a harcanyagtól mérgezést szenvedtek, azokon csak tizenkét óra elteltével jelentkeztek a tünetek: bőrhólyagosodás, vakság és tüdőkárosodás
• az első világháborúban a gázok még sokkal inkább a harcképtelenség okozói voltak, mint gyilkos fegyverek
• a katonahalálok nagyon kis százalékáért voltak felelősek a gáztámadások
• repülők
• Mikor találták fel az első repülőgépet?
• 1903-ban a Wright fivérek
• a repülést azonban már a napóleoni háborúkban is használták felderítésként – Hogyan volt ez lehetséges?
• akkor még léggömbökkel tették mindezt
• az első világháború elején sem voltak még harci repülők kifejlesztve, ekkor a léghajók látták el ezt a feladatot
• tervezőjéről zeppelin-nek is nevezzük
• a háború korai szakaszában a kormányozható léghajók vitathatatlan fölényben voltak a levegőnél nehezebb repülő szerkezetekkel szemben
• Mik lehettek ekkor az előnyei?
• a kezdetleges repülőgépekhez képest sebességük is alig maradt alul
• sokkal több bombafegyverzetet vihettek magukkal
• igen nagy távolságokra juthattak el, London is a célpontok listájára került
• Mik lehettek hátrányai?
• egy ekkora járművet a légvédelem könnyedén eltalált
• a puska- és géppuskatűz mind a földről, mind a repülőgépekről kevés kárt okozott, jóval nagyobb veszélyt jelentettek az angolok kis gránátjai, melyeket felülről dobtak a zeppelinekre, vagy a gyújtólövedékek, melyeket vagy a repülők, vagy a szintén jelentősen fejlődő légvédelmi ágyúk lőttek rájuk
• a repülőgépek technológiai fejlődése azonban érzékelhetően gyorsabb volt, és a háború végére kiszorították a léghajókat
• Mire használhatták a repülőket?
• elsősorban felderítésre
• amíg a gyalogos bakák odalent a sárral borított, patkányok lepte lövészárkokban nyomorogtak, a felderítők a megmerevedett frontvonal fölött köröztek, értékes információkat szerezve az ellenség utánpótlási vonalairól, a mozgósításokról, tüzérségi pozíciókról
• a kommunikációt nehezítette a megfelelő berendezések hiánya is és a rossz látási viszonyok miatt gyakran fals információkat szolgáltattak
• egy német felderítő pilóta „pánikba esett” „rohangáló” brit gyalogos egységekről tett jelentést felettesének, akikről kiderült, hogy a néhány órás szünetet kihasználva egy épen maradt talpalatnyi helyen fociztak
• másodsorban bombázásra
• a koncepció országtól függetlenül ugyanaz volt: olyan területeken pusztítást elérni, amelyek kívül esnek a tüzérség hatókörén
• a bombázók elviekben támadhattak nagy forgalmú területeket, vasútvonalakat, lőszer és hadianyagraktárakat
• később a még bentebb települő stratégiai célok felé fordult figyelmük, amelynek köszönhetően a különböző hátországi gyárak is a célpontok listájára kerültek
• kezdetben 10kg-nál nagyobb tömegű bombát repülőgép nemigen vihetett magával, a háború végén viszont már találkozhatunk 1500 kg-os bombával is
• harmadsorban egymás elleni harcokra
• 1914 és 16 között azonban jellemzően csak kézifegyverekkel tüzeltek egymásra a konkurens repülőgépek pilótái
• legelvadultabb ötletek egyike egyfajta csáklyázó kampó volt, amelyet a gépek egy közel 50 méteres huzalon keresztül vonszoltak maguk után, azt gondolva, hogy az feltekeredhet az ellenfél légcsavarjára
• hamarosan azonban a modern géppuskák, tüzérségi lőszerek elterjedésével a megoldás kézenfekvőnek tűnt, az újdonsült, a gyalogságnál kivallóan működő fegyvereket már csak fel kellett szerelni a gépekre
• a tengeralattjárók
• a „tengerek ura” Anglia volt: az antant blokád alá vette a német kikötőket
• a németek nem tudtak kitörni a blokádból, tengeralattjárókkal támadták az antant hajókat
• így süllyesztették el az amerikai utasokat is szállító Lusitaniát, ami komoly németellenes hangulatot gerjesztett az USA-ban
• összefoglalóan: több új fegyver is megjelent, de ezek sem döntötték el a háborút, inkább csak a második világháborúban váltak elsőszámú, fontos fegyverekké

A nők helyzete

„A frontra került férfiak mellett a magukra maradt nők is kivették részüket a háborús erőfeszítésekből. Különösen ismert volt a Vöröskereszt áldásos munkája és az Auguszta főhercegasszony vezetésével létrejött Auguszta Gyorssegély-Alap tevékenysége. Ez utóbbi szervezet már 1914. augusztusában megalakult és áldozatos munkájával, gyűjtéseivel és a legkülönfélébb karitatív akcióival a háború végéig munkálkodott a sebesült és rokkant katonák, a hadiözvegyek, a hadiárvák és a szegények támogatásán. A rendszer a korszak nőitől mindenekelőtt a háborús célok melletti kiállást, a kitartást és az állhatatosságot követelte meg. A propaganda által is népszerűsített nőideállá az elkötelezett „honleány” vált, aki nemcsak szerepet vállal a társadalmi gyűjtésekben, de ha tud, erőn felül adakozik háborús célokra, hadikölcsönt jegyez és a kórházban is kiveszi a részét a sebesültek ápolásából. Mindezeken túl pedig visszafogottságot is mutat: a ruházati igényeit szűkebbre szabja és megelégszik a piac osztrák-, de különösen a magyar árucikkeivel, a konyhában pedig ahogy tud, takarékoskodik. A hadikölcsönkötvények szorgalmas vásárlásán túl az ápolónői tevékenység és valamely karitatív szervezetben való munkavállalás a notabilitások hölgytagjainak köreiben valóságos társadalmi elvárássá vált. A pár hetes ápoló kurzust követően végezhető sebesültgondozásban sokan az igazi társadalmi szerepvállalás lehetőségét látták meg.”

Részletek Román Ferenc naplójából

Júli. 30. Ma beosztottak a menetszázadba. Délután felöltöztem és kaptam felszerelést.

Júli 31. Ma legelőször mentem ki a tábori felszereléssel, de egész könnyű volt. A főhadnagy beszédet tartott a viselkedésről. Délután meg kávét és kétszersültet kaptunk. Holnap reggel megyünk

Aug. 8. Éjjeli gyakorlatra mentünk. Ma reggel nyolc órakor keltünk fel, mert éjfélkor jöttünk haza, és agyonra voltunk fáradva, éhesek is voltunk. Volt azután tea, sajt és kávé. Kedden, 10-én megyünk a harctérre.

Aug. 9. Ma jókor keltünk fel, azután harcászatra mentünk. (Kilőttünk 40 élest. Ez bizonyítja, hogy van még a Monarchiának elég muníciója). De voltunk vagy húsz kilométerre még pedig nagy sárban, és az eső is esett. Holtra fáradtunk, mire hazaértünk.

Aug. 13. Ma is ástunk délután. Nincs semmi bajom, csak jobb lett volna odahaza, mert bizony vizet is csak akkor iszunk, ha van, mert nagyon messze van tőlünk a víz, ami iható.

Aug.25. Valami támadásra készülünk, mert a holtcédulát megkérdezték mindenkitől, hogy megvan-e, ez jelent valamit.

Aug. 30. Ma támadás van kezdődőben, és már jókor reggel van sebesült. Levelet is kaptam, amiben édesanyám írja, hogy kell-e pénz. Dehogy kell, hiszen nem lehet használni úgysem!

Szept. 8-11. Ami ez alatt az idő alatt történt azt fájdalom, de nem írhatom le, mert nem is tudnám.

Okt. 11. Ma ásni és dolgozni voltunk a tizenharmadik századnál. Zsíros húsos tészta volt, nagyon jól készítették el. 

Okt. 12. Egy méternyire mellettem esett le egy srapnelhüvely, és szerencsém, hogy a jó Isten megoltalmazta az életemet. Parti meghalt, őt megérte a fején és a mellén is. Ott temették el is, ahol meghalt.

Okt. 13. Ma reggel köd volt az új helyen, és láttunk egy pár kozákot. Lőttünk is rájuk. Azután látjuk, hogy oldalról fut ám a baka, és nekünk is futni kellett, de már golyózáporban, és nagyon sokan ott maradtak. Azután egy majorban volt a mi gépfegyverünk, az tartotta fel az oroszt. Jöttünk mentünk, azután egyszer délután már dekungba mentünk, ahol azelőtt 65- ösök voltak. Itt azután már megtalált a konyha. Ilyen veszélyben nem voltam még soha, mint ekkor voltam.

Okt. 20. Ma délután fürdünk és a ruhánkat gőzben főzik a tetvek irtása végett. Jó almás rétest ettünk, igaz, hogy húsz fillér volt egy.

Nov. 8. Ma írtam levelet édesapámnak a levelére, amiben írja, hogy a szerbekkel már majd végeznek, és már mindenfelől hallatszik a béke, amit adjon is meg már a jó Isten. Nagy ágyúdörgést hallunk balfelől, amerre a honvédek vannak.

Decz. 23. Az éjjel fél öttől tizenkettőig a tűznél csak félóráig voltam, a többi idő alatt pedig a havon tánczoltam, mintha lakodalomban lettem volna, mert hideg volt és a hó is esett, a szél pedig fújt.

Jan. 14. Ma megkaptam a Ferencz bátyámtól jött csomagot, ami karácsonyra volt szánva ugyan, de elkésett, mert tizenkilencedikén lett feltéve és csak ma kaptam meg. Volt benne két tábla csokoládé, négy zsebkendő, tuczat gyufa, dió, alma és kalács, két nagy darab, de nagyon jó volt. Édesapám azt írja, hogy új sorozatra mennek. Bár ne maradna be ő és senki se.