8b_challenge

Speciális kihívásokat hirdetek meg: kiselőadásokat és prezentációkat lehet tartani minimum 8, maximum 12 percben. A kiselőadást a tanórán kell bemutatni az október 12-i vagy 19-i héten, október 15-ére kész kell lennie. Minden meghirdetett témát csak egy diák kaphat meg, aki leggyorsabban "lefoglalja" azt a kempelentoripz@gmail.com emailcímre írva.

A témák a következők:

• Pompeji és a vulkánkitörés - Zagarics Lili
• A római lakóház bemutatása - Kovács Artúr
• A vízvezetékek
• A római utak és a birodalom úthálózata
• A lakomák és a római étkezés, ételek
• A fürdőkultúra Rómában
• Színház és játékok az ókori Római Birodalomban - Vida Benedek

A jól kivitelezett előadás 30 kreditet ér.

A jelentkezéseket október 5-ig várom.

5b_házi feladat

Most egy szövegértési feladatot kapnak, ami nem kötődik szorosan a témánkhoz. A történészek mestersége mellett a régészekről nem beszéltünk, ebben a házi feladatban az ő munkájukról lesz szó.

Nézze meg az alábbi videót: http://index.hu/video/2012/08/20/legiregeszet/

Válaszoljon a videóval kapcsolatos kérdésekre!

1.       Hol és mivel kapcsolatban kutatnak a riportban bemutatott régészek?

 

2.       Milyen technikát alkalmaznak a riportban látott régésze?

 

3.       Hol rajzolódott ki a régész beszámolója szerint az előző évi kutatáskor a római kori villa alaprajza?

 

4.       Mit gondol, mi a leggyakoribb oka, hogy egy régészeti feltárást nem tudnak megtenni?

 

5.       Hogyan került elő a régész által bemutatott pénzérme?

 

6.       Mit vésett bele az étkészletébe egy római kori előkelő?

5a_házi feladat

Most egy szövegértési feladatot kapnak, ami nem kötődik szorosan a témánkhoz. A történészek mestersége mellett a régészekről nem beszéltünk, ebben a házi feladatban az ő munkájukról lesz szó.

Nézze meg az alábbi videót: http://index.hu/video/2012/08/20/legiregeszet/

Válaszoljon a videóval kapcsolatos kérdésekre!

1.       Hol és mivel kapcsolatban kutatnak a riportban bemutatott régészek?

 

2.       Milyen technikát alkalmaznak a riportban látott régésze?

 

3.       Hol rajzolódott ki a régész beszámolója szerint az előző évi kutatáskor a római kori villa alaprajza?

 

4.       Mit gondol, mi a leggyakoribb oka, hogy egy régészeti feltárást nem tudnak megtenni?

 

5.       Hogyan került elő a régész által bemutatott pénzérme?

 

6.       Mit vésett bele az étkészletébe egy római kori előkelő?

6a_házi feladat

Két térképet látnak, egyet az első világháború előttről, egyet pedig a békeszerződések utánról. Hasonlítsák össze a térképeket: mely államok tűntek el az első világháború után, milyen új államok keletkeztek, mely államok szereztek területeket és melyek veszítettek. Készítsenek táblázatot, ábrát vagy gondolattérképet és úgy ábrázolják ezeket a változásokat!

6a_házi feladat

A feladat az első világháborúval kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

 

a) Nevezze meg azt a nagyhatalmat, amelyikre az állítás vonatkozik! A táblázatban szereplő nagyhatalmak közül válasszon! 

1. Jelentős népessége ellenére viszonylag kis haderőt (a lakosság kevesebb mint 5 százalékát kitevő hadsereget) mozgósított a nagyhatalmak közül.

 

Nagyhatalom: …………………………………….

2. A legnagyobb nemzeti jövedelemmel rendelkezett 1914-ben az európai nagyhatalmak közül, háborús vereségét mégis gazdasági kimerülése idézte elő.

 

Nagyhatalom: …………………………………….

3. Az egyik legnagyobb létszámú haderőt mozgósította, háborús kiadásai azonban csak egyetlen másik hatalom kiadásait haladták meg. 

Nagyhatalom: …………………………………….

b) Nevezze meg azt a szövetségi rendszert, amelyikre igaz a következő állítás!

A  szövetségi  rendszert  létrehozó  nagyhatalmak  1914-ben  összességében  több  nemzeti jövedelemmel  és  nagyobb  népességgel  rendelkeztek,  mint  a  másik  szövetségi  rendszer nagyhatalmai.  

…………………………………….

11a_házi feladat

A feladat a felvilágosodással és a francia forradalommal kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.)

„I. Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulhatnak.

II. Minden politikai egyesülés célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás.

III. Minden szuverenitás [önrendelkezés] alapelve lényegét tekintve a nemzettől származik. Semmilyen testület, semmilyen egyén nem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered.

VI. A törvény a közakarat kifejeződése. Valamennyi állampolgárnak jogában áll személyesen vagy képviselőin keresztül részt venni megalkotásában.[…] Mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik s képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve.

VII. Mindenkit csak a törvény által előírt és általa meghatározott formák szerint lehet vád alá helyezni, letartóztatni vagy fogságban tartani. […]

X. Senkit nem szabad meggyőződései miatt zaklatni, legyenek ezek akár vallásiak, feltéve, hogy ezek megnyilvánulása nem zavarja a törvényes rendet.

XI. A gondolatok és vélemények szabad közlése az ember egyik legértékesebb joga; tehát minden állampolgár szabadon beszélhet, írhat és nyomtathat, de a törvény által meghatározott esetekben felelnie kell e szabadsággal való visszaélésekért. […]

XV. A társadalomnak joga van elszámoltatni kormányzata valamennyi köztisztviselőjét.

XVI. Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya sincs.

XVII. Tulajdonától - lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen - senki meg nem fosztható […]. ” (Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata)

a) Melyik évben keletkezett a fenti dokumentum?

……………………………………………………..

b) Nevezze meg azt a felvilágosodás korában keletkezett fogalmat, amelyre a III. és XV. pontok utalnak! Melyik francia szerző elméleti munkáiban jelenik meg ez a fogalom?

Fogalom:……………………………………………………….

Személy:………………………………………………………..

c) Melyik pont szól a parlamentáris képviselet rendszeréről?

………………………………………………………………………………………………….

d) Melyik szerzőhöz köthető a XVI. pontban megfogalmazott gondolat!

………………………………………………………………………………………………….

e) Nevezzen meg három olyan uralkodót, akik a felvilágosult abszolutizmus szellemében kormányoztak!

………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

6b_házi feladat

 Olvassa el a szemelvényeket, majd töltse ki a táblázatot!

 

1916 őszén kormányrendeletet hoztak a hús- és zsírfogyasztásról: „a hét két napján, és pedig kedden és csütörtökön nem szabad levágni illetve leszúrni a szarvasmarhát, sertést, juhot és kecskét, kivéve, ha állategészségügyi okokból kényszervágásnak szüksége merül fel […]. A hét másik két napján, és pedig szerdán és pénteken tilos húst, akár nyers akár feldolgozott állapotban forgalomba hozni. Ezen túl, még hentes árut sem szabad szerdán és pénteken árusítani és sem főtt, sem sült, sem füstölt sem sózott, általában semmiféle húsneműt nem szabad árusítani. Ugyanez a tilalom kiterjed ezeken a napokon a vendéglőkre, fogadókra […] szerdán és pénteken nemcsak húst nem szabad árusítani és felszolgálni, hanem olyan ételeket sem szabad előállítani illetve kiszolgálni, amelyekhez húst használnak fel (például töltött káposztát, töltött főzeléket) […] mindenfajta hús értendő, kivéve a halakat, a melyek szerdán és pénteken is árusítandók…”

 

A nagy élelmiszerhiányra jellemző, hogy még a vendéglátóhelyek étlapját is központilag szabályozták: „szabadon megállapítható, hogy legfeljebb kétféle levest, kétféle húsfajtából való ételeket és kétféle tésztaneműt szabad készíteni […], zsírban vajban olajban kirántott ételeket készíteni és felszolgálni csak hústalan napokon szabad.” minden vendéglőnek kötelező volt főzeléket tartani, s elrendelték azt is, hogy „ugyanazon étkezésnél egyazon személy számára legfeljebb egyféle húsételt szabad felszolgálni…” A rendeletek végrehajtását szigorúan ellenőrizték, és kihágása két hónapig terjedő elzárással és 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel volt büntetendő.

 

állítás		igaz	hamis
1.	Kényszervágást lehet tartani a hét bármely napján.
2.	Szerdánként nem lehetett szalámit kapni.
3.	Magyarországon egyáltalán nem lehetett húsféléhez hozzájutni a rendelet után.
4.	Brassói aprópecsenyét bármikor lehetett étteremben enni.
5.	A kormánynak joga volt egy étteremben felszolgált ételek szabályozására.
6.	Egy vendéglős börtönbe is juthatott, ha bizonyos napokon húsételt is árult.

12a_érettségi felkészülés_esszéírás (1005-re)

A feladat a bethleni konszolidációra vonatkozik. (rövid) Értékelje az ábra és a forrás alapján a Nagyatádi-féle földreformot!

„Mi  alulírott  bodonhelyi  törpebirtokosok,  földnélküli  szegények,  hadiszolgálatot teljesített kitüntetett rokkant polgárok, azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk a Tekintetes  Bírósághoz,  hogy  kérelmeink  számára  meghallgatást  és  méltányos  orvoslást kérjünk. 

1. Számos egyén teljesen elesett mindennemű földsegélyezéstől. 

2.  Azon  egyének,  akik  a  földbirtokrendezés  útján  földhöz  jutottak,  oly  kielégítést kaptak, melynél, ha figyelembe vesszük a nyújtott földek nagyságát, ezek távolságát az  illetők  lakásaitól,  továbbá  ezen  földek  használhatatlanságát,  úgy  ezen  segítség értéke  oly  csekélynek  bizonyul,  hogy  szinte  csak  folytonos  ráfizetés  mellett  lehet azok műveléséről beszélni. Ezen felsorolt körülményeket igazolja a földek nagysága, mely a 800 négyszögöl – 2 kat. hold között váltakozik. Értéküket igen súlyosan csökkenti a helységtől való nagy távolságuk, s így megmunkálásuk körülményes és költséges.  Mindezek mellett még figyelembe kell vennünk ezen földek használhatóságát, illetve termőképességét is. Ezen harmadik körülményt igen kedvezőtlenné teszi azon tényállás, hogy  ezek a földek: mélyfekvésű altalajvizes mocsárföldek, melyek legelőnek voltak használva, s jelenleg sem alkalmasak kapásnövények termelésére.” 

(A bodonhelyi földnélküliek és törpebirtokosok panaszos beadványa az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz 1923. január 22-én)

12a_érettségi felkészülés_forráselemző feladatok (1005-re)

A feladat Magyarország két világháború közötti gazdaságtörténetéhez kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

 

a) Mi volt a pengő bevezetésének legfontosabb célja?

……………………………………………………………..

b) Milyen fontos intézményi változás kötődött a pénznem cseréjéhez?

…………………………………………………………….

c) Hogyan érintette az Osztrák–Magyar Monarchia pénznemét a közös állam felbomlása? (A pénznem kérdését addig a gazdasági kiegyezés szabályozta.)

……………………………………………………………..

d) Hogyan segítette Magyarország pénzügyi stabilizációját a Népszövetségbe való felvétel?

……………………………………………………………..

A feladat a magyar gazdaság első világháború utáni helyzetével kapcsolatos. Oldja  meg  a  feladatokat  a  Magyarország  külkereskedelmére  vonatkozó  adatok  és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

 

a) Melyik árucsoport forgalmában következett be a legnagyobb arányú növekedés 1913 és 1925 között? A táblázatban szereplő árucsoportok közül válasszon!

……………………………………………………

b) Mi volt a fő gazdasági oka a nyersanyagkivitel arányváltozásának? Magyarázza meg röviden!

…………………………………………………………………………………………………..

c) Melyik – az alábbi  állítások közül –, amelyik igaz,  és  következménye kiolvasható  a táblázatból? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát! 

1. A nyersanyaghiány miatt a gépgyárak többségében leállt a termelés.

2.  A  válság  miatt  az  1920-as  évek  elején  visszaesett  a  tartós  fogyasztási  cikkek  vásárlása Magyarországon. 

3. A területi viszonyok változása miatt az 1920-as évek elejére erősödött a magyar gazdaság agrárjellege. 

4. A gazdaság szerkezeti változásai miatt nőtt a szolgáltatások jelentősége. 

 

d) Miért vált nehezebbé az 1920-as évek elejére a magyar áruk kivitele? Említsen meg egy – a trianoni békével összefüggő – okot!

…………………………………………………………………………………………………

A feladat a trianoni békeszerződéshez kapcsolódik. Melyik országra/országrészre vonatkoznak az állítások? Írja a megfelelő ország/országrész sorszámát a pontozott vonalra! (Elemenként 1 pont.)

 

A táblázat azt mutatja, hogy a (Horvátország nélküli) történelmi Magyarország különböző nemzetiségű lakosaiból hány fő élt az egyes országokban/országrészekben.

 a) A történelmi Magyarországon élt összlakosságához képest a legnagyobb arányban került ide a terület többségi nemzete/nemzetisége. Nemzetállamának területe a háború előttinek több mint duplájára nőtt. Az itteni határhúzás eredménye a legnagyobb létszámú magyar kisebbség is.

 ……..

 b) A történelmi Magyarországon élt összlakosságához képest a legkisebb arányban került ide a terület többségi nemzete/nemzetisége, elsősorban szórt településterülete miatt. Miközben a határmódosítást a nemzeti önrendelkezés elvével indokolták, az ekkor létrehozott nemzetállam léte vitatott maradt.

 ……..

 c) Itt tette ki az ország/országrész összlakosságának legnagyobb részét a többségi nemzet/nemzetiség. Jelentősebb számú kisebbségek csak szórt településterületüknek köszönhetően éltek ebben az országban/országrészben.

  ….…

 d) Itt tette ki az ország/országrész összlakosságának legkisebb részét a többségi nemzet/nemzetiség. Két kisebbség is közel hasonló nagyságrendben volt jelen ebben az országban/országrészben.

 ….…

8b_házi feladat

Olvassák el az alábbi részletet Caesar A gall háborúk címen kiadott visszaemlékezéséből, majd készítsenek a leírt csatáról felülnézeti ábrát, ahol a csata menetét, egyes szakaszait is jelölik. (Caesar magáról E/3-ban ír, ez ne legyen megtévesztő.)

"Másnap Caesar mindkét táborban megfelelő létszámú őrséget hagyott, és összes segédcsapatát az ellenség által jól látható helyen, a kisebb tábor előtt állította fel, mert az ellenséges sereghez viszonyítva aránylag kevés legiós katonája volt, és azt akarta, hogy a segédcsapatok megtévesszék Ariovistust; ő maga hármas csatasorba rendezte legióit, és az ellenség táboráig tört előre. Most már a germánoknak is ki kellett vezetniük csapataikat a táborból. Törzsenként álltak fel, egyenlő távolságban egymástól a harusok, marcomanusok, tribocusok, vangiók, nemesek, sedusiusok, suebusok. Hogy menekülésre senki se gondolhasson, csatarendjüket hátul kocsikkal és szekerekkel zárták le. Caesar a legiók élére egy-egy legatusát, illetve a quaestorát állította, hadd tudja mindegyik csapattest, hogy vitézségét szemmel tartják; aztán a jobbszárnyon, ahol az ellenséges sereg a leggyengébbnek látszott, maga kezdte meg az ütközetet. Adott jelre a mieink olyan ádáz rohammal indultak az ellenség felé, s az ellenség is olyan hirtelen és hevesen tört előre, hogy katonáink - kellő távolság híján - a dárdáikat sem hajíthatták rájuk. Ledobták hát a dárdákat, előkerültek a kardok: kézitusa fejlődött ki. A germánok szokásuk szerint gyorsan phalanxba tömörültek, hogy a kardcsapásokat felfogják. Jó néhány katonánk nekiugrott a phalanxnak, puszta kézzel rántotta le a germánok pajzsait, s egy-egy lefelé irányzott döféssel végzett velük. A balszárnyon sikerült is visszavetnünk és megfutamítanunk az ellenséges arcvonalat, a jobbszárnyon viszont számbeli túlsúlyuk folytán ők szorongatták a mieinket. Szerencsére az ifjú P. Crassus, a lovasság parancsnoka, akinek jobb áttekintése volt a csatatérről, mint a közelharcban részt vevő tiszteknek, észrevette a dolgot, és a harmadik csatasort küldte veszélyeztetett csapataink segítségére. Így a mieink kerekedtek felül, s most már valamennyi germán meghátrált; nem is hagyták abba a futást mindaddig, míg el nem értek a Rhenushoz, melytől a csatatér körülbelül öt mérföldnyire feküdt. Itt aztán egyesek, ha bíztak az erejükben, megpróbáltak úszva átjutni, néhányan meg a fellelhető csónakokon mentették az életüket. A többieket lovasaink beérték, és utolsó szálig lekaszabolták."

6a_házi feladat

Olvassa el a szemelvényeket, majd töltse ki a táblázatot!

 

1916 őszén kormányrendeletet hoztak a hús- és zsírfogyasztásról: „a hét két napján, és pedig kedden és csütörtökön nem szabad levágni illetve leszúrni a szarvasmarhát, sertést, juhot és kecskét, kivéve, ha állategészségügyi okokból kényszervágásnak szüksége merül fel […]. A hét másik két napján, és pedig szerdán és pénteken tilos húst, akár nyers akár feldolgozott állapotban forgalomba hozni. Ezen túl, még hentes árut sem szabad szerdán és pénteken árusítani és sem főtt, sem sült, sem füstölt sem sózott, általában semmiféle húsneműt nem szabad árusítani. Ugyanez a tilalom kiterjed ezeken a napokon a vendéglőkre, fogadókra […] szerdán és pénteken nemcsak húst nem szabad árusítani és felszolgálni, hanem olyan ételeket sem szabad előállítani illetve kiszolgálni, amelyekhez húst használnak fel (például töltött káposztát, töltött főzeléket) […] mindenfajta hús értendő, kivéve a halakat, a melyek szerdán és pénteken is árusítandók…”

 

A nagy élelmiszerhiányra jellemző, hogy még a vendéglátóhelyek étlapját is központilag szabályozták: „szabadon megállapítható, hogy legfeljebb kétféle levest, kétféle húsfajtából való ételeket és kétféle tésztaneműt szabad készíteni […], zsírban vajban olajban kirántott ételeket készíteni és felszolgálni csak hústalan napokon szabad.” minden vendéglőnek kötelező volt főzeléket tartani, s elrendelték azt is, hogy „ugyanazon étkezésnél egyazon személy számára legfeljebb egyféle húsételt szabad felszolgálni…” A rendeletek végrehajtását szigorúan ellenőrizték, és kihágása két hónapig terjedő elzárással és 600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel volt büntetendő.

 

állítás		igaz	hamis
1.	Kényszervágást lehet tartani a hét bármely napján.
2.	Szerdánként nem lehetett szalámit kapni.
3.	Magyarországon egyáltalán nem lehetett húsféléhez hozzájutni a rendelet után.
4.	Brassói aprópecsenyét bármikor lehetett étteremben enni.
5.	A kormánynak joga volt egy étteremben felszolgált ételek szabályozására.
6.	Egy vendéglős börtönbe is juthatott, ha bizonyos napokon húsételt is árult.

6a_órai jegyzet

Ezt a szöveget vettük az órán:

A verduni vérszivattyú

A "nagy háború" 1914 nyári kitörését követően a német csapatok offenzívája nem tudta térdre kényszeríteni Franciaországot. A megmerevedett, mindkét oldalon lövészárkok és szögesdrót kerítések rendszerével megerősített frontvonalat 1915-ben a németek Ypres-nél, a franciák Champagne-ban próbálták áttörni, sikertelenül. A német vezérkari főnök, Erich von Falkenhayn tábornok arra a következtetésre jutott, hogy a háborút döntő csatában már nem lehet megnyerni, de a francia hadsereg legyőzhető, ha elviselhetetlen mértékű emberveszteséget okoznak neki. A kiszemelt áttörési pont a Franciaország északkeleti részén, a Meuse (Maas) folyó két partján fekvő történelmi város, Verdun lett, a Párizshoz vezető út kulcsa, ahol a franciák hatalmas erődrendszert építettek ki. Verdun a front kiszögellésében feküdt, három oldalról német állások övezték, a franciák csak egyetlen utánpótlási vonallal rendelkeztek. A németek nem is annyira a város elfoglalását tűzték ki célul, mint inkább azt, hogy kivéreztessék és hadianyagcsatában felőröljék a franciákat. A német haditerv saját oldalon is rendkívüli véráldozatokkal és a csata elhúzódásával számolt, ami be is következett. 1916. február 21-én 1220 német ágyú, köztük 420 milliméteres "Kövér Berták" és 305 milliméteres Skoda-lövegek nyitottak tüzet. A bombák és aknák kilenc órán át hullottak a francia katonákra, majd megindult a német támadás. Falkenhayn számítása beigazolódott, a francia hadiparancs ellenállásra utasított, "tekintet nélkül a veszteségekre". A védők gyorsan kapták az erősítést, több száz nehézlöveget, köztük 400 milliméteres ágyúkat és rengeteg katonát, a csatában végül mindkét oldalon több mint egymillió ember állt egymással szemben. A decemberig tartó harcok alatt egymásra szórt milliónyi löveg és srapnel letarolta a környező erdőket és falvakat, a gyakori esők kráterekkel lyuggatott sártengerré változtatták a terepet. A Verdun környéki úgynevezett vörös zónába még napjainkban is tilos belépni, mert a föld erősen szennyezett, a terület életveszélyes. A németek lángszórókat is bevetettek az ellenséges lövészárkok "megtisztítására", s előszeretettel alkalmazták a nem sokkal korábban kifejlesztett gyilkos gázt, a foszgént is. Verdunnél mindkét fél addig elképzelhetetlen veszteségeket szenvedett: legalább 160 ezer francia és 140 ezer német katona esett el, a sebesültek és eltűntek száma együttesen megközelítette a félmilliót. 

11a_házi feladat

A feladat az Emberi és polgári jogok nyilatkozatához kapcsolódik.  Válassza ki a forrásrészletek közül azt a négyet, amelyik nem az Emberi és polgári jogok  nyilatkozatából származik, és tartalma is ellentétes annak szellemiségével! Karikázza be  a négy – nem a nyilatkozatból származó – forrásrészlet sorszámát! (Elemenként 1 pont.)

 

1.  „Minden  szuverenitás  alapelve  lényegileg  a  nemzettől  származik.  Semmilyen  testület, semmilyen egyén nem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten  ebből ered.”

 

2.  „A  nemzet  joga  az  adók  szabad  elfogadása  a  szabály  szerint  összehívott  és  összeállított országos rendi gyűlés közvetítésével.”

 

3.  „A  törvény  csak  a  társadalom  számára  ártalmas  cselekedetek  tiltására  jogosult.  Mindazt, amit a törvény nem tilt, nem lehet megakadályozni, és senki sem lehet arra  kényszeríteni, amit a törvény nem rendel el.”

 

4. „Az új rendszerben az egyesülés és szövetkezés szorítja majd ki az egyéni érdeket  és az egymás céljainak meghiúsítására törekvő mindenütt érvényesülő ellenhatásokat.  Ezeknek  a  változásoknak  az  eredményeként  az  egyes  ember  teljesítőképessége  biztosítani fogja számára a tömegben rejlő előnyöket is, és mindenki olyan gazdaggá  válhat, amilyenné csak akar.”

 

5. „Minden embert ártatlannak kell tekinteni, amíg bűnössé nem nyilvánítják.”

 

6.  „Szükség  esetén  a  polgári  és  büntetőbíróságok  fogságban  tarthatnak,  és  a  börtönökbe küldhetnek olyan személyeket, akikről megállapították, hogy nem lehet  vádiratot készíteni ellenük, vagy akiket felmentettek az ellenük emelt vád alól.”

 

7.  „A  Szentírás  azon  pontjainak  megfelelően,  melyek  minden  embernek  megparancsolják,  hogy  egymást  a  testvériség  köteléke  által  egyesítve,  magukat  honfitársuknak  tekintvén,  egymásnak  minden  alkalommal  és  minden  helyen  segítséget  és  támogatás  fognak  nyújtani:  alattvalóikkal  és  hadseregeikkel  szemben  családapáknak  tekintik  magukat;  és  őket  a  vallás,  a  béke  és  igazság  védelmére  lelkesítik.”

 

8.  „Mivel  a  tulajdon  szent  és  sérthetetlen  jog,  senki  sem  fosztható  meg  tőle,  csak  törvényesen megállapított közérdekben, amely ezt nyilvánvalóan szükségessé teszi, és  csak igazságos és előzetes kártalanítás esetén.” 

 

5b_házi feladat

Olvassák el a következő szöveget és döntsék el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Nem Champollion volt az első tudós, aki megpróbálkozott a különleges képírás megoldásával. Elődje, Thomas Young angol polihisztor (orvos, fizikus és nyelvész is volt egy személyben) 1813-tól kezdett el dolgozni a jelek megfejtésén, a rosette-i kő három nyelve (görög, démotikus és egyiptomi) közül először a démotikus megfejtésével készült el. Feltételezte azonban, hogy a hieroglifák is hasonló elven íródtak, ezért munkájában pár éven keresztül tévúton haladt – ekkor bízták meg Champolliont is azzal, hogy veselkedjen neki a hieroglifák megfejtésének. A nyelvész 1822 és 1824 között dolgozott a munkán, és végül sikerrel járt – Young azonban, bár elismerte Champollion sikereit, azt állította, hogy a tudós az ő jegyzeteit használta fel saját megfejtéséhez, ezzel részesedés jár neki is a megoldásért járó honoráriumból. Champollion nem adta be a derekát, és nem ismerte el hozzájárulását a fordításhoz. Évekig tartó viszályuk tükörképe lett az ekkoriban kibontakozó angol-francia versengésnek, hiszen Youngot az angolok, Champolliont francia honfitársai támogatták. Champollion 1826-ban a Louvre egyiptomi tárlatának kurátora lett, ekkor megengedte Youngnak, hogy bepillantson a jegyzeteibe – ekkor zárult le végleg versengésük, hiszen Young láthatta, hogy külön dolgoztak a hieroglifák megfejtésén.

Igazak vagy hamisak a következő állítások

1. A hieroglif írást Champollion fejtette meg.
2. A hieroglif írás és a démotikus írás logikája ugyanaz.
3. Young elismerte, hogy Champollion becsületesen dolgozott.
4. A Rosetti kövön található 9sszes írást máig nem fejtették meg.
5. Young pénzt szeretett volna kapni a hieroglifák megfejtéséért.

5a_házi feladat

Olvassák el a következő szöveget és döntsék el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!

Nem Champollion volt az első tudós, aki megpróbálkozott a különleges képírás megoldásával. Elődje, Thomas Young angol polihisztor (orvos, fizikus és nyelvész is volt egy személyben) 1813-tól kezdett el dolgozni a jelek megfejtésén, a rosette-i kő három nyelve (görög, démotikus és egyiptomi) közül először a démotikus megfejtésével készült el. Feltételezte azonban, hogy a hieroglifák is hasonló elven íródtak, ezért munkájában pár éven keresztül tévúton haladt – ekkor bízták meg Champolliont is azzal, hogy veselkedjen neki a hieroglifák megfejtésének. A nyelvész 1822 és 1824 között dolgozott a munkán, és végül sikerrel járt – Young azonban, bár elismerte Champollion sikereit, azt állította, hogy a tudós az ő jegyzeteit használta fel saját megfejtéséhez, ezzel részesedés jár neki is a megoldásért járó honoráriumból. Champollion nem adta be a derekát, és nem ismerte el hozzájárulását a fordításhoz. Évekig tartó viszályuk tükörképe lett az ekkoriban kibontakozó angol-francia versengésnek, hiszen Youngot az angolok, Champolliont francia honfitársai támogatták. Champollion 1826-ban a Louvre egyiptomi tárlatának kurátora lett, ekkor megengedte Youngnak, hogy bepillantson a jegyzeteibe – ekkor zárult le végleg versengésük, hiszen Young láthatta, hogy külön dolgoztak a hieroglifák megfejtésén.

Igazak vagy hamisak a következő állítások

1. A hieroglif írást Champollion fejtette meg.
2. A hieroglif írás és a démotikus írás logikája ugyanaz.
3. Young elismerte, hogy Champollion becsületesen dolgozott.
4. A Rosetti kövön található 9sszes írást máig nem fejtették meg.
5. Young pénzt szeretett volna kapni a hieroglifák megfejtéséért.

12a_információ

Jövő hét hétfőn (szept. 28.) dolgozatot írnak az elmúlt órákon vett ismétlő anyagból: Magyarország az első világháborúban, az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, a trianoni béke.

A következő (közép szintű érettségin kért) adatokat kell tudni:

Fogalmak: Szabadelvű Párt, Szociáldemokrata Párt, választójog, kivándorlás, asszimiláció, villámháború – állóháború/állásháború, frontvonal, hátország, jóvátétel, Népszövetség, kisebbségvédelem, bolsevik, szovjet, kommunizmus, őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra, egyházellenesség, vallásellenesség, ellenforradalom, vörösterror, fehérterror, kormányzó.

Személyek: Tisza István, Jászi Oszkár, Wilson, Clemenceau, IV. Károly, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Garami Ernő, Kun Béla, Apponyi Albert, Horthy Miklós.

Topográfia: Budapest, Bécs, Bosznia-Hercegovina, Szarajevó, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Románia, Csehszlovákia, Lengyelország, Doberdó, trianoni Magyarország.

Kronológia: 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi és a népiskolai törvény, a horvát-magyar kiegyezés), 1867–1918 (a dualizmus korszaka), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság), 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet), 1914. július 28. (az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31. (az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21–augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4.(a trianoni békediktátum aláírása).

A feladatok - többnyire - érettségi típusúak lesznek.

6a és 6b_órai anyag

Ide bemásolom az órán vett leírást a lövészárok-rendszerről:

Az első világháború kezdetén a brit harcászati szabályzat három vonalból álló lövészárok-rendszer kiépítését írta elő, amelyeket közlekedőárkok kötöttek össze. A közlekedőárkok és a lövészárkok kereszteződését a szokásosnál is jobban megerősítették. Az első lövészárokban csak alacsony létszámú helyőrség állomásozott, nagyobb létszámú csapatokat csak a szürkületi és hajnali időszakban vezényeltek ide. A második vonal általában 60–90 méterrel az első vonal mögött helyezkedett el, és az első vonalban védekező katonák ide vonultak vissza az ellenséges tüzérség tüze elől. A harmadik vonal további 280–460 méterrel hátrébb volt, ahol a tartalékba beosztott egységek katonái gyülekeztek, ha az ellenség által elfoglalt lövészárok visszafoglalására vagy ellentámadásra készültek. Ezt az elrendezést a tüzérség növekvő pontossága és hatótávolsága hamarosan feleslegessé tett, de a front egyes részein a harmadik vonalat elterelésként építették ki, hogy az ellenséges tüzérség tüzét ide összpontosítsa.

Nagyobb támadások előkészítéseként gyülekezési árkokat ástak az első vonal közelében. Itt gyülekeztek azok az egységek, amelyek az első hullámban támadó csapatokat követték és felváltották. A senki földjén keresztül ideiglenes árkokat ástak, amelyek különböző célokat szolgáltak: a frontvonalat kötötték össze egy megfigyelő vagy lehallgatóállomással vagy kiindulási pontként szolgáltak egy meglepetésszerű támadásnak.

A frontvonalbeli, mélységben tagolt lövészárokrendszer mögött, rendszerint a fronttól több kilométerre helyezkedett el egy vagy több, részben vagy teljesen előkészített tartalék lövészárok, amelyet az ellenség áttörése esetén a visszavonuló csapatok vagy a beérkező erősítés foglalt el. A mélységben tagolt lövészárkok rendszere a sikeres támadást, illetve az áttörés esélyét szinte a nullára csökkentette le, hiszen az első vonal elfoglalása esetén a frontvonalbeli katonák visszahúzódhattak a második vonalba, vagy az itt található tartalék indíthatott ellentámadást az első vonal visszafoglalására.

Mindkét oldalon a lövészárok-rendszer fő védelmi pontjain betonnal megerősített, a tüzérségi gránátoknak ellenálló, szellőzött fedezékeket építettek. Ezeket a föld felszíne alatt 2,5–5 méterre (brit) vagy akár 3–9 méterre (német) alakították ki. A német fedezékeket helyenként három szinten, betonnal megerősítve építhették és a szövetségesek támadást előkészítő tüzérségi tüzének szinte teljes mértékben ellenálltak.

Itt találják azt a filmet, amiből rövid részletet néztünk meg, a részlet közvetlen a főcím után következik:

https://www.youtube.com/watch?v=p74vgHtRm3Y&ab_channel=J%C3%A1noskaM%C3%A1ty%C3%A1s

6b_házi feladat

A feladat befejezni az óra végén elkezdett ábrát és emellett egy A/4-es vagy A/3-as, formailag igényes toborzóplakát készítése az első világháború bármely hatalma szemszögéből. Gondolják végig, hogy milyen elemeknek kell egy plakáton megjelenni, lehet rajzolni, montázst készíteni, vagy bármely más technikát használni.

6a_házi feladat

 Próbálják meg, lehet, hogy kicsit nehéz, de órán mindenre utaltunk.

A feladat az első világháború történetéhez kapcsolódik. Állapítsa meg a térkép és ismeretei segítségével, hogy az egyes állítások a világháború melyik frontjára vonatkoznak! Írja a térképen ábrázolt, megfelelő front nevét a kipontozott vonalra! Egy front nevét több helyre is beírhatja. Nem minden front nevét szükséges beírnia. Egy helyre csak egy front nevét írja! (Elemenként 1 pont.)

 

Az első világháború frontjai

 

a) Ennek a frontnak a léte a háború közvetlen kirobbantó eseményéhez kapcsolódott:

 

……………………..

 

b) Ezen a fronton akart a háború kezdetén döntést kicsikarni a német vezérkar:

 

……………………..

 

c) Ezen a fronton a háború kezdetétől fogva a központi hatalmak mindkét nagyhatalmának csapatai harcoltak:

 

……………………..

 

d) Hosszúsága miatt erre a frontra volt a legkevésbé jellemző az állóháború:

12a_érettségi felkészülés_esszéírás (0928-ra)

A feladat a trianoni béke következményeivel kapcsolatos. (hosszú) 

Mutassa be a források és ismeretei segítségével, milyen közvetlen következményekkel járt a  trianoni  béke  Magyarország  területére,  népességére  és  gazdaságára  nézve  az 1920-as évek elején! Válaszában térjen ki arra, hogyan viszonyult a politikai vezetés és a közvélemény a békéhez!  Használja a középiskolai történelmi atlaszt!  

 

„A régi Magyarország nincs többé számunkra; de Erdély […] van. […] Építenünk kell! Fogunk hát építeni új, erős várakat a régi Istennek. Aki oltalmazott, mindezidáig és akit mi is megvédelmeztünk – magunknak. Elindulunk új utunkon, de magunkkal visszük  a  nagy  temetés  emlékét  és  egy  szilánkot  egy  keresztre  feszített  ország keresztjéből.” (Kós Károly erdélyi magyar értelmiségi röpirata, 1921)

 

12a_érettségi felkészülés_forráselemző feladatok (0928-ra)

A feladat az első világháború történetéhez kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

 

„Már most oly borzasztó nyomorúság van, hogy éhhalál fenyegeti a népet. Hétszámra nem kapunk egy szem lisztet sem, és azzal bíztatnak, hogy az idén gabonát sem lehet venni, még a lábán [aratás előtt] rekvirálják […][a terményt], és az aratáshoz katonaság lesz kirendelve ellenőrzés végett, hogy senki félre ne tehessen a termésből semmit. Most is 3-4 hétre kapunk 8 kiló lisztet […]. Egy-két évig csak tűrhető volt, mert addig, ha drágaság volt is, de lehetett kapni, de most egyáltalán semmit, és minden cédulára [élelmiszerjegyre] megy. Az ember […] először menjen el a községházára céduláért, ott  lökdösik,  taszigálják.  […]  Mire  végre  […]  nagy  nehezen  bejut,  és  megkapja  a cédulát, akkor tolakodhatik a boltajtóban, […] míg végre bejut, és akkorra már nincs liszt,  és  várhat  pár  hétig,  mire  lesz.”  (Magyaródi  Júlia  levele  az  olasz  fronton  harcoló testvéréhez, 1917)

 

a) Döntse el a levél szövege alapján, mit jelent a rekvirálás! Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát!  

 

1. Gépesített aratást.

2. A hadsereg által végrehajtott fosztogatást.

3. A javak hatóságok által elrendelt begyűjtését. 

 

b) Milyen további, jellemző oka volt a forrásban említett élelmiszerhiánynak? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát!

 

1. A mezőgazdaságban kollektivizálás zajlott.

2. Az országon átvonuló ellenséges seregek elpusztították a termést.

3. A háború miatt munkaerőhiány alakult ki.

 

c)  Miként  akarták  a  szövegben  említett  élelmiszerjegyekkel  biztosítani  az  ellátást? Karikázza be az egyetlen helyes válasz sorszámát!

 

1. Fejadagokat vezettek be, hogy egyenletesebben osszák el az élelmiszert.

2. A terményt csak rögzített áron lehetett eladni.

3. Az állam élelmiszerjeggyel kárpótolta a gazdákat, akik csak alacsony áron tudták eladni  a termést.

 

d)  Az  idézett  levél  a  cenzúrahivatal  irattárában  maradt  fenn.  Miért  akadályozták  meg  az elküldését?

…………………………………………………………………………………………………

A feladat az első világháború történetéhez kapcsolódik. Állapítsa meg a térkép és ismeretei segítségével, hogy az egyes állítások a világháború melyik frontjára vonatkoznak! Írja a térképen ábrázolt, megfelelő front nevét a kipontozott vonalra! Egy front nevét több helyre is beírhatja. Nem minden front nevét szükséges beírnia. Egy helyre csak egy front nevét írja! (Elemenként 1 pont.)

 

Az első világháború frontjai

 

a) Ennek a frontnak a léte a háború közvetlen kirobbantó eseményéhez kapcsolódott:

 

……………………..

 

b) Ezen a fronton akart a háború kezdetén döntést kicsikarni a német vezérkar:

 

……………………..

 

c) Ezen a fronton a háború kezdetétől fogva a központi hatalmak mindkét nagyhatalmának csapatai harcoltak:

 

……………………..

 

d) Hosszúsága miatt erre a frontra volt a legkevésbé jellemző az állóháború:

 

……………………..

A feladat Magyarország gazdaságtörténetére vonatkozik. Válaszolja meg röviden ismeretei alapján a táblázathoz kapcsolódó kérdéseket! (Elemenként 0,5 pont)

 

a) Hányszorosára nőttek hozzávetőleg a húsok és zsiradékok árai 1914 és 1923 között?

 

…………………………...…………………………………………………………..

 

b) Hogyan nevezzük az adatok által tükrözött jelenséget?

 

………………………………………………………………………………………..

 

c) Válassza ki a jelenség két fontos okát a következő felsorolásból aláhúzással!

 

A nagy világgazdasági válság

Az I. világháború

A közös pénzügyminisztérium hibái

A trianoni béke (az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése)

A Dawes-terv

A feladat Magyarország első világháború utáni történelméhez kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

 

a) Milyen hatással volt a magyar gazdaságra az Osztrák-Magyar Monarchia közös vámterületének felbomlása?

 

…………………………………………………………………………………………………

 

………………………………………………………………………………………………..…

b) Említsen konkrét példát az ásványi nyersanyagforrások elvesztésére (nyersanyag és kitermelés helyének megnevezésével)!

 

…………………………………………………………………………………………………

c) Mi az oka, hogy az ország faexportőrből faimportőrré vált?

 

…………………………………………………………………………………………………

d) Milyen probléma elé került a Magyar Államvasutak?

 

…………………………………………………………………………………………………

 

…………………………………………………………………………………………………

e) Nevezze meg a béke egy olyan, országunkat sújtó pénzügyi rendelkezését, amelyre egyik forrás sem utal!

 

…………………………………………………………………………………………………