5a és 5b_információ

Puzzlekirakás és nyomozás

 

• a történész munkája egyszerre izgalmas és egyszerre pepecselősen unalmas
• egy Collingwood nevű történész szerint a történész munkája a puzzle kirakásához hasonlít
• szeretnénk egy minél pontosabb és hitelesebb képet kapnunk az általunk feltett kérdésről
• Mit jelölhetnek az egyes puzzle darabkák?
• a történelemi forrásokat jelentik, egy szerszámot, egy agyagkorsó-töredéket, egy papirusztekercset, egy sírfeliratot
• az őskorból és az ókorból nagyon kevés puzzle-darabka maradt fenn, ezekből nehéz részletes leírást adni az adott korról, a történészeknek nagyon kreatívnak, ügyesnek kell lenniük, hogy a kevés darabkából megállapítsanak valamit, ahogy megyünk előre az időben egyre több puzzle-darabkánk van, könnyebb pontos leírást adni
• ugyanakkor a történészek munkáját a nyomozókéhoz is hasonlíthatjuk

 

A történész munkájának szabályai

 

• a történészi munkának tehát nagyon fontos szabályai vannak
• minél több forrást kell összegyűjteni
• nem kell egyből elhinni mindent egy forrásnak
• vannak hamisítványok is, de véletlenül félrevezető források is
• a forrásokat, az elbeszéléseket mindig komolyan össze kell vetni egymással és a megmaradt tárgyi emlékekkel
• minél több forrás vág egybe, annál megbízhatóbb az információ
• minél közelebbi a forrás az adott eseményhez, annál megbízhatóbb
• az adott történelmi eseményről próbáljunk egykorú forrást találni

 

Miért alakultak ki az írások?

• az ókori Mezopotámiában kialakuló  templomgazdaságok irányításához elengedhetetlen volt a nyilvántartások valamilyen formában történő vezetése
• feljegyezni ki mit adott be, ki mit kapott
• összefoglalva: amikor komolyabb szervezettséget értek el az emberi közösségek, több százan laktak egy városban és kialakult a gazdaságnak a rendszere, szükség volt a feljegyzések elkészítésére

 

Az írás kialakulásának története

• már jóval az írás előtt voltak rendszerei a dolgok nyilvántartásának
• a zsetonok
• agyagból kézzel készített kis darabkák vagy kis kövek, amik mennyiséget fejeznek ki
• nem pontosan tudjuk hogyan számoltak
• pl.: kör alakúak jelenthetnek birkát, mások búzát
• néha hasonlítanak ahhoz, amit ki akarnak fejezni
• Hogyan használhatták ezeket?
• egy kereskedő birkákat és kecskéket küld egy másik városba mindig tisztában kell lenni azzal, hogy megvannak-e mind, a zsetonokkal mindig ott van az eredeti állapot, amihez viszonyítani kell, ezek nélkül mindez nehéz lenne
• ezeket több ezer évig használták ezeket
• a pecsételők
• lényegében a mai aláírások megfelelői, a viselőik egyedi jelét tartalmazta
• egy idő után a viselő neve is rákerült a pecsétre
• kialakulnak a képírásos jelek
• az első agyagtáblák
• párszáz ilyen táblát találtak a kutatók
• Mit írtak az első táblákra?
• többnyire gazdasági feljegyzések
• számlák, elszámolások készítése
• az uralkodók eszköze, hogy parancsokat adjanak ki a hadseregnek, kormányzóiknak, illetve más országok uralkodóival diplomáciai kapcsolatot létesítsenek
• törvények lejegyzése
• szerelmes versek, imák, varázsigék (betegségektől próbálják megvédeni az embert)
• az ékírás
• agyagtáblákon maradtak fenn ezek
• belekarcolták az agyagba a jeleket, majd kiégették, kiszárították ezeket
• Mezopotámiában sok agyag volt, elérhető volt
• az agyag szervetlen anyag, így szerencsénkre ezek nagyobb számban megmaradtak, mintha a szerves papírra írtak volna
• az átlagember nem tudott írni, évek tanulása kellett az elsajátításához, uralkodók sem nagyon tudtak írni, nem kellett ez a tudás nekik
• az írásfejlődés egy meghatározott utat járt be a történelemben
• a kezdeti írás ún. szóírás volt
• ez azt jelenti, hogy egy jel egy adott szót jelöl
• a szóírásokban a jelek megpróbálják leképezni az adott dolgot, amit jelölnek, a jel általában hasonlít a megnevezett tárgyhoz
• ezért ezeket képírásnak is nevezzük
• ezek még nem egy bizonyos nyelven íródtak, hiszen bármilyen nyelv ismerete nélkül lehet ezeket olvasni
• szótagírás – a jel egy szótagot jelöl
• a jelek egyszerűsödnek, a jel egy adott tárgy nevének első szótagját jelöli
• hangjelölő írás – a jel egy hangot jelöl
• ez Föníciában jelenik meg a Kr. e. 11. században
• Hány jel van egy ilyen írásrendszerben?
• 30-40
• vagyis van abc-nk
• a föníciaiból alakul ki a görög, majd a latin abc, amit mi is használunk

A hieroglifák

 

• a hieroglifák megfejtése
• a hieroglifák sokáig megfejtetlenek voltak, a kutatók több száz évig próbálkoztak rájönni, hogy mit jelentenek az egyes jelek
• a sikert végül az ókor egyik legismertebb forrása, az ún. Rosetti-kő hozta meg
• magát a követ Bonaparte Napóleonnak, a világtörténelem egyik leghíresebb, francia hadvezérének köszönhetjük
• Napóleon a 18. század végén vezetett Egyiptomba hadjáratot
• erre több mint 150 tudóst is magával vitt
• Napóleon egyiptomi hadjárata kudarc volt, de egyben a modern egyiptológia megalapítása is, ugyanis nagyon sok szobrot, feliratos követ és kisebb leletet is magukkal vittek Franciaországba
• nem véletlen, hogy a világ egyik legnagyobb ókori gyűjteménye a párizsi Louvre múzeumban található
• kövünket katonái a Rosetta erődben találták, beépítve a falba, mint építőkő
• a kő jellemzői
• a British Museumban van, mert az angolok szerezték meg 1801-ben
• a Rosetti-kő írásai
• a kövön ugyanaz a szöveg található háromszor, de három különböző módon leírva
• Miért lehetett erre szükség?
• ez olyan mint egy szótár, illetve egy fordítás
• az ókorban sokszor előfordult, hogy két uralkodó, ha egy megállapodást hozott, akkor mindkét nyelven leírták az adott feliratra
• Miért jó ez a történészeknek?
• egy ismeretlen nyelvet könnyű így megfejteni, hiszen ha az egyik nyelvet ismerjük, akkor könnyen kitalálhatjuk, hogy az azonos, más nyelven írt szöveg jelei mit jelentenek
• a kövön ugyanaz a szöveg megtalálható ógörög nyelven (amit jól ismerünk), egyiptomi nyelven hieroglif írással és szintén egyiptomi nyelven, egy másik írással, amit démotikus írásnak nevezünk
• a két egyiptomi írás között olyan különbség volt, mint a mi nyelvünkben a nyomtatott betűk és a folyóírás között
• hieroglifák: a könnyen felismerhető képek
• ezt a papok használták vallásos szövegekhez, vagy hivatalnokok
• démotikus írás
• a démosz görögül népet jelent, vagyis ez a nép által használt írás
• ha egy győzelemről helyeznek el szöveget egy templom falára, azt hieroglifákkal írják, ha a mosodásnak írták fel mit kell kimosni vagy egy számlát, arról, hogy hány kecskét vettél, azt démotikus írással, hiszen az gyors, nem kell a szép képjeleket kiírni
• Miért írtak 3 írással a kőre?
• egy görög uralkodó uralkodott Egyiptomban ekkor
• a papok megköszönve neki egy rendeletet kiírták a szent szöveggel, kiírták a démotikus írással, hogy el tudják olvasni az emberek és kiírták göröggel is, hogy az uralkodó is el tudja olvasni
• a megfejtő: Champollion
• Francois Champollion egy könyvtáros fia volt, 14 éves korára 8 nyelven beszélt
• a görög írást és az óegyiptomi nyelvet ismerő Champollion tudta megfejteni az írást 1822-ben, 23 évvel a kő megtalálása után
• a megfejtés
• a 18. század végén jöttek rá, hogy az egyiptomiak a fáraók nevét ovális keretbe írták
• cartouche a név, mert egy francia tiszt mikor meglátta ezeket, azt mondta, olyanok mint a cartouche, ami golyót, lövedéket jelent
• a Rosetti-kövön is van egy cartouche
• Mi lehet az érdekesség ezzel kapcsolatban?
• rájöttek, hogy a cartouche-ban több jel is található, pont annyi, mint a fáraó neve az ógörög írásban
• vagyis a hieroglif jelek hangokat jelöltek
• a probléma a hieroglifák megfejtésével az volt, hogy mindenki azt hitte, hogy egy szójelölő képírással van dolga

• Hogyan működik a hieroglif írás?

o   egy jel három féle dolgot jelölhet

§  jelölhet hangot

§  kiolvasás könnyítő jel

·         dpt: depit: csónakot jelent, a magánhangzókat nem biztos, hogy így használták, de ezután odarajzolták képjelként a csónakot, segítendő azt értelmezni, hogy a jelek csónakot jelölnek

·         ez jelzi, hogy nem könnyű olvasni: látunk 4 jelet, amiből az első 3 fonetikus, hangot jelöl, a negyedik pedig kép, ami segíti kitalálni a szó jelentését

§  szót

·         mi van, ha sietek és a csónakot akarom kifejezni, és nincs időm a 4 jelet leírni

·         csak lerajzol egy csónakot: ez az igazi képírás

·         ezt akkor használták, ha nem volt elég helyük egy szó kiírására vagy mondjuk egy szót egy gyűrűre akartak felírni

§  kb. 7000 hieroglifa van

 

A papirusztekercs

 

·         a papirusz

o   Miből készítették az ókorban a papiruszt?

§  a növény

·         a sásfélék családjába tartozik, főleg Közép- és Kelet-Afrikában honos

·         arról, hogy a papiruszt egyáltalán termesztették-e, és ha igen, milyen mértékben, nincsenek adataink

·         a papirusz szedése egész évben, folyamatosan történt

o   Mire használták ezt a sást?

§  a papirusz felhasználása igen széleskörű volt, nem korlátozódott az írás alapanyagára

§  elképzelhető, hogy a termesztett papiruszt használták fel az íráshordozó készítésére, míg a vadon termő példányokból készítették az egyéb használati tárgyakat, például szőnyegeket, kötelet, csónakot, szandált

o   a papiruszlap készítése

§  legkorábbi leírása a Kr. u. 1. századból való

§  Plinius leírása szerint az eljárás a következő munkafázisokból állt

·         „A papiruszszárat kezelhető hosszúságú darabokra vágták és a kérgét lehántották; a kérgétől megszabadított bélből hosszúkás csíkokat vágtak a három oldal egyikén elkezdve; a csíkokat oly módon fektették egymás mellé, hogy szorosan érintkezzenek, vagy kissé átfedjenek; az első rétegre merőlegesen egy második réteget fektettek, majd a két réteget összepréselték vagy ütögették. Végül meg kellett várni, míg az anyag megszárad. A préselés során a papirusz eredeti vastagságának negyedére csökken.”

o   papirusztekercs

§  az egyiptomi írnok a papiruszkészítő műhelyekből kész tekercseket vett át

§  a papiruszt nem hajtogatták, a tekercs-forma lehetett a dokumentumok szokványos állapota

§  egy teljes könyvtekercs általában 20 ívet tartalmazott, így egy 6 méter hosszúságú papirusz körülbelül 5–6 cm átmérőjű tekercset eredményezett

 

A pergamen és a kódexek

 

·         a könyveket egészen a XI. századig szinte kizárólag monostorokban, rendházakban állítottak elő

·         a pergamen készítése több hónapot vett igénybe

o   a bőr előkészítése

§  a kolostor egy kifejezetten erre a célra szolgáló műhelyében történt: a bőrt mészfürdőbe áztatták, letisztították, levakarták róla a szőr- és húsnyomokat

o   aztán lapokra vágták

o   a másoló szerzetes kaparóval tovább tisztítja a pergament, majd habkővel ledörzsölte a bőr felületét

o   a munka következő fázisa a pergamen előkészítése volt a másolásra: a szerzetesek grafitceruzával vagy karcolótűvel elővonalazták a margókat, meghúzták a sorokat

§  ekkor készítették elő a helyet a miniatúráknak vagy más illusztrációknak is

·         a papirusztekercses "könyvek" után a kódexek megjelenése akkora újítás volt, mint a digitális adatrögzítés megjelenése a 20. században

o   Mi az újítás lényege?

§  a pergamen óriási előnye az volt a papirusszal szemben, hogy mindkét oldalára lehetett írni, és a kódex formájú könyv alkalmas volt arra, hogy az olvasó csak a tetszőleges részeket lapozza fel

o   Mi a kódex?

§  a kódex kézzel írott könyv, amely a 4-16. században keletkezett

§  nevét a fatábla latin nevéből (caudex = fatörzs) kapta

·         ugyanis a korai középkorban a könyveket két fatábla közé kötötték

·         a kódexek olvasása

o   a megírt lapokat aztán bőrszalagokkal fatáblák közé rögzítették, a fatáblát gyakran bőrbe kötötték

o   az így létrejövő könyvek igen súlyos példányok voltak, így aztán nem is úgy olvasták őket, ahogy mi tesszük a mai könyvekkel

o   olvasás során pulpitusra helyezik, mert nehéz lenne órákon át kézben tartani a több kilós kódexeket

o   mivel az elkészült könyvek igen drágák voltak, gyakran lánccal rögzítették őket a könyvespolcokhoz

 

·         a kódexek jellemzői

o   a kezdőbetűk nagyobbak és díszesebbek, sokszor motívumokkal, képecskékkel (miniatúrákkal) díszítettek, az ilyen kezdőbetűket iniciálénak nevezzük

o   a kódexek nemcsak ma, hanem már készítésük idején is igen drágák és becsesek voltak, egy-egy gazdagon díszített darabért nemegyszer falvakat fizettek

 

·         a kézzel írott könyvek korszaka a 16. századig terjed

 

Nagy Károly reformja

 

·         új írásmód

o   a könyv következő reformja Nagy Károly birodalmában történt

o   ez egy új írásrendszer volt, amelyben már elkülönültek egymástól a szavak, megkönnyítve ezzel a halk olvasást, és megjelent a központozás (írásjelek) egy kezdetleges formája is

o   a reform jelentősége abban állt, hogy könnyebben olvashatóvá vált a szöveg