6a, 6b, 11a_házi feladatok

 A házikat már a Classroom-ba tettem fel.

8b_házi feladat

A feladat Aquincum római kori történetével kapcsolatos. Párosítsa a képeket a megfelelő meghatározásokkal! Írja a képek betűjelét a szöveg alatti táblázatba! (Nem tud minden képet megfeleltetni.) (Elemenként 1 pont.)

 

 

a) Az itteni egyenetlenebb éghajlat időjárási adottságai különleges fűtési rendszert hívtak életre. A légfűtés, amit padló-, esetleg falfűtésként alakítottak ki, általában minden lakó- és középületben megtalálható volt. Padlófűtés esetén a járófelületet sűrűn elhelyezett, körülbelül 60 centiméter magas kőoszlopok tartották, melyek között a felmelegített levegő keringett.

b) A katonaváros déli határán nagyobb amfiteátrum romjait tárták fel, mely a római birodalom északi tartományainak egyik legnagyobb emléke. 13000 ember befogadására alkalmas építmény. Falai kőlapokkal burkolt öntött falak. Alaprajza nem egészen elliptikus, kissé mandula alakú, és nemcsak hossz-, hanem rövidebb kereszttengelyében is kapui voltak.

c) Aquincum építményei közül jelentős az aquaduct, mely a Római-fürdőtől a katonaváros amphitheatrumáig vezetett. A nagy római vízvezetékekhez hasonló, egyszerű, tömör pilléreken nyugvó árkádsor a Római-fürdő forrásvizét szállította a polgár- és katonaváros köz-, illetve magánfürdőibe.

 

+ szóbeli házi feladat: megtanulni a tankönyv következő részét: 218-226. oldalig (a gazdaság válsága alfejezet már nem kell)

6b_házi feladat

Hallgassák meg a részletet Apponyi Albert békekonferencián elmondott beszédéből és válaszoljanak a kérdésekre!

1. Mi volt Apponyi megfogalmazott kérdése a beszédrészletben?

2. Apponyi az "uraim" megszólítást használja a beszédében. Kik lehettek ezek az "urak"?

3. Mitől fosztják meg Magyarországot? Sorolja fel az Apponyi által is listázott veszteségeket!

4, Mekkora területét csatolták el Magyarországnak?

11a_házi feladat

 Írjanak fél oldalas esszét, melyben bemutatják, hogy miért Angliában indult az ipari forradalom.

6a_házi feladat

Írjanak legalább öt kérdést és választ a statisztikával kapcsolatban! (Rákérdezhetnek egyes területek, lakosság számára, az egyik nemzetiség nevére, stb.)

5b_házi feladat

  Készítsenek kis rajzos összeállítást egyiptomi fogalmakról (órai munka befejezése).

5a_házi feladat

 Készítsenek kis rajzos összeállítást egyiptomi fogalmakról (órai munka befejezése).

11a_házi feladat

A feladat a napóleoni háborúkhoz kötődik. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján!

 

 

a) Melyik rendeletet érvényesítik a képen?

 

………………..….……………………………………………….…. (0,5 pont)

 

b) Kinek a nevéhez köthető a rendelet?

 

………………….………………………………………..…………. (0,5 pont)

 

c) Mikor uralkodott a rendeletet kiadó személy?

 

…………………………………………………………….………... (0,5 pont)

 

d) Mi volt a rendelkezés célja?

 

……………………………………………………………….…….. (0,5 pont)

 

e) Soroljon fel kettőt a rendelkezés következményei közül! (Elemenként 1 pont.)

 

………………….……………………………………………………..…………..

 

……………………………………………………………………………………..

6a_házi feladat

Oldják meg a feladatot, a megoldásokat (elég a szavakat, nem az egész szöveget) pedig írják le a füzetbe!

https://www.nkp.hu/feladat/megjelenites/286880447

6b_házi feladat

 Internetes vagy könyves segítséggel, kereséssel készítsék el a feladatot, a megoldásokat írják le a füzetbe!

https://www.nkp.hu/feladat/megjelenites/16081794027

12a_"szorgalmi" feladatok

Többen kérték az osztályból, hogy adjak azokkal a korszakokkal kapcsolatban, amelyekkel foglalkozunk, plusz feladatokat. Felsorolok pár könyvet, filmet, amit ajánlok és ha valaki írásban vagy szóban készít egy rövid beszámolót, akkor természetesen érdemjeggyel is honorálni tudom.

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól

https://bookline.hu/product/home.action?_v=Tompa_Andrea_Fejtol_s_labtol&type=22&id=309819

Kosztolányi Dezső: Édes Anna

https://bookline.hu/product/home.action?_v=Kosztolanyi_Dezso_Edes_Anna&type=22&id=310903

Móricz Zsigmond: Rokonok (Szabó István rendezésében film is készült belőle)

https://bookline.hu/product/home.action?_v=Moricz_Zsigmond_Rokonok&type=22&id=123196

https://port.hu/adatlap/film/tv/rokonok-rokonok/movie-74786

Szabó István: Mephisto (film)

https://port.hu/adatlap/film/tv/mephisto-mephisto/movie-1616

Chaplin: A diktátor (film)

https://port.hu/adatlap/film/tv/a-diktator-the-great-dictator/movie-467

A hullám (film)

https://port.hu/adatlap/film/tv/a-hullam-die-welle/movie-93874

12a_érettségi_esszéírás (10.19-re)

A megbeszéltek szerint örülnék, ha ennek az esszének bármilyen segítség (kivéve atlasz!) igénybevétele nélkül állnának neki:

A feladat az ókori görög hitvilággal kapcsolatos. (rövid)

Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az istenek jellemzőit, szerepét az ókori görög hitvilágban!

12a_érettségi_forráselemző feladatok (10.19-re)

A feladat a két világháború közötti magyar társadalomra vonatkozik. Döntse el az állításokról, hogy azok melyik táblázat alapján állapíthatók meg! Választását X-szel jelölje! (Elemenként 0,5 pont.)

 

1. táblázat

2. táblázat

A feladat az 1920-30-as évek Magyarországának társadalmi rétegződésével foglalkozik. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!

 

„A születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon az első világháború előtt 40, 1930-ban 50 és 1941-ben 57 év volt. Ezt az életkörülmények és az egészségügyi ellátás általános javulása eredményezte. A halálozási ráta, amely a háború előtt még elérte a 20 ezreléket, az 1930-as évek elejére 17, az 1940-es évek elejére pedig 14 ezrelékre mérséklődött. A halálozási ráta csökkenése ellenére a természetes szaporodás üteme mérséklődött. A háború előtt ez még meghaladta az 1%-ot, 1931 és 1941 között viszont már csak 0,7%-ot tett ki. A csökkenést a születések számának visszaesése okozta. Az 1920-as évek elején ez még 30 ezrelék körül mozgott, az 1940- es évek elején azonban már csak 20 ezrelék körül járt.” (Romsics Ignác történész)

 

a) Hány százaléka végez a lakosságnak közvetlen mezőgazdasági tevékenységet? A helyes választ aláhúzással jelölje! (0,5 pont)

 

kb. 35%                      kb. 50%                      kb. 65%

 

b) Nevezzen meg két társadalmi réteget, amely az országos átlagnál nagyobb jövedelemmel rendelkezett! (Elemenként 0,5 pont)

 

………………..……………….. ……….………………………….

c) Fejezze be a mondatot a helyes szám aláhúzásával! A nagybirtokosok és nagypolgárok átlagjövedelme az országos átlagjövedelem (0,5 pont)

 

3,3-szeresét                 33-szorosát kb.           100-szorosát tette ki.

d) Mely tényezők járultak hozzá Magyarország lakosságszámának növekedéséhez az adott korszakban? A helyes válaszokat jelölje aláhúzással! (Elemenként 0,5 pont.)

 

egészségügyi ellátás javulása              várható átlagos élettartam növekedése

születések számának növekedése                   Magyarország területének gyarapodása

halálozási ráta csökkenése                             természetes szaporodás

A feladat a két világháború közti magyar társadalom rétegződéséhez kapcsolódik. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei alapján!

 

„Az Andrássy úti gyönyörűen berendezett házban rengeteg vendég fordult meg. […] Körte alakú csillárok tükröződnek a márványpadlón, a fal mellett aranyozott székek állnak. […] A nyár nagy részét Derekegyházán töltöttük. A derekegyházi birtokot Weiss Manfréd nagyapám vette, s nagynéném, a fiatalon megözvegyült Mautner Elza néni volt a mindenkori háziasszony. Hatalmas területen kúriát, úszómedencét és teniszpályát foglalt magában. […] Olykor vadászatok is folytak. Évente kétszer ún. férfivadászat, amire édesapám barátokat, minisztereket, bankárokat hívott meg. […] Apámat [Chorin Ferencet] a vadászat nem érdekelte, inkább ürügy volt esténként összeülni, megbeszélni az eseményeket és terveket szőni a jövőre. […] Ami a politikában Bethlen, az a gazdaságban Chorin.” (Részletek Strasserné Chorin Daisy visszaemlékezéseiből)

 

a) Nevezze meg azt a társadalmi réteget, amelyhez a forrás szerzője tartozott! (1 pont)

 

…………………………………………

 

b) Az alábbi két-két mondat közül egy-egy jellemző a forrás szerzőjének társadalmi rétegére. Karikázza be ennek betűjelét! Választását támassza alá egy, a forrásból vett példával! Saját szavaival fogalmazzon! (Elemenként 0,5 pont.)

 

A) Gyakran utánozták a születési arisztokrácia (a korábbi korszakokban főnemeseknek nevezett réteg) életmódját.

 

B) Mereven elzárkóztak a születési arisztokráciától (a korábbi korszakokban főnemeseknek nevezett rétegtől).

 

………………………………………………………………………………………...................

 

…………………………………………………………………………………………………...

 

A) Sokan töltöttek be közülük magas politikai tisztséget.

 

B) Elsősorban kapcsolataik révén tudtak befolyást gyakorolni a politikai döntésekre.

 

………………………………………………………………………………………..................

 

…………………………………………………………………………………………………...

8b_órai jegyzet

 A szövegek, amiket órán vettünk:

Caligula:

55. Ha valakit nagyon megszeretett, annak az esztelenség határáig kedvébe járt. Mnester pantomim-színészt, még a színházban is megcsókolta nemegyszer; és ha valaki annak táncszáma közben akár csak a legenyhébb formában is nemtetszésének adta tanújelét, maga elé parancsolta, és saját kezűleg korbácsolta meg. Egy római lovag egyszer zajt csapott Mnester jelenete alatt; ……………….. odaküldött hozzá egy centuriót, és megüzente, induljon azonnal Ostiába, onnét útrakelve vigye el levelét Ptolemaeus királynak Mauretaniába. A levélben ez állt: "Ennek az embernek, akit hozzád küldök, se jót, se rosszat ne tégy!" Az úgynevezett thrák vívókat germán testőrcsapata tisztjeivé léptette elő. A győztes Columbusnak könnyű sebébe mérget dörzsölt, melyet azóta columbinusnak hívott. Legalábbis ezt a feliratot találták meg szekrényében a többi méreg között. A kocsihajtók zöldruhás csapatát annyira szívébe zárta, hogy rendszeresen istállójukban étkezett, és éjszakára is nemegyszer ott maradt náluk. Eutychusnak, a hajtónak tivornyázás közben, egyéb vendégajándékon kívül kétmillió sestertiust is adományozott. Incitatus nevű lovának - miután az állat nyugalma kedvéért a cirkuszi játékok előtti napon katonaság útján intézkedett, hogy a környék lakossága egy hangos szót se ejtsen - nemcsak márványistállót, elefántcsont szerszámot, bíbor takarót, drágakővel ékes nyakláncot adományozott, hanem egy palotát is, személyzettel, berendezéssel, hogy méltó módon fogadhassa a nevében meghívott vendégeket; mint mondják, az volt a szándéka, hogy consullá is kinevezi.

Tiberius:

Visszavonultságában, megszabadulva minden korláttól és abban a hitben, hogy rejtve van az emberek szeme elől, egyszerre szabadjára engedte minden bűnös hajlamát, amelyeket addig nagy nehezen és nem túl jól leplezett. (...) Már újonc korában is annyira rabja volt a bornak, hogy a táborban ……………. helyett a Biberius Caldius Mero, azaz Színbortól Hevülő iszákos nevet ragasztották rá. Később, már mint princeps, éppen a közerkölcsök megjavításán buzgólkodott, egy éjszakát és azután még két teljes napot végigdáridózott Pomponius Flaccus és Lucius Piso társagásában. Nyomban oda is adta az egyiknek Syria provinciát, a másiknak Róma városparancsnoki tisztségét, az erről szóló okiratban pedig "minden kellemes órája vidám cimboráinak" hívta őket.

Vespasianus:

9. Új épületeket is emelt: a Béke templomát a Forum szomszédságában, a Caelius-dombon az isteni Claudius templomát, melyet még Agrippina kezdett, de Nero csaknem földig romboltatott, továbbá egy amphitheatrumot a város közepén, mert megtudta, hogy már Augustus is ott szerette volna felépíteni. A két előkelő rendet, minthogy különféle kivégzések folytán számbelileg megcsappant és réges-régi mulasztások miatt erkölcsileg beszennyeződött, megtisztította és kiegészítette, felülvizsgálva mind a senatorokat, mind a lovagokat; a méltatlanná vált tagokat eltávolította, és köztiszteletben álló embereket fogadott a helyükre Italiából meg a többi tartományokból. Majd tudomására akarván hozni mindenkinek, hogy a két rend között csak rangbeli különbség lehet, jogok tekintetében azonban semmi, egy senator és egy római lovag között folyó perben kimondta: "A senatort szidalmazni nem szabad, de szidalmait szidalommal viszonozni állampolgári joga bárkinek."

Claudius:

3. Az irodalomnak és a művészeteknek kora ifjúságától kezdve nagy figyelmet szentelt, és tudásáról gyakran a nyilvánosság előtt is bizonyságot tett. De ezen a téren sem tudott magának tekintélyt kivívni, vagy jövőjére nézve reményt ébreszteni. Antonia, az anyja is azt mondogatta róla, hogy "emberi szörnyszülemény", hogy "a természet csak megkezdte, de be nem fejezte"; s ha valakire a korlátoltság bélyegét akarta rásütni, azt szokta volt mondani, "még butább, mint az ő …………… fia". Nagyanyja, Augusta is mindig a legnagyobb megvetéssel bánt vele; a legritkább esetben szólította meg; ha pedig valamiért figyelmeztetésben részesítette, azt is csak néhány rövid, epés sorban vagy közbenjáró útján tette. Nénje, Livilla, mihelyt jövendő uralkodásáról tudomást szerzett, nyíltan, mindenki füle hallatára átkozódni kezdett a római nép ily szerencsétlen, ily méltatlan sorsa miatt. De hogy dédnagybátyja, Augustus, miként vélekedett jó vagy rossz tulajdonságairól, leginkább leveleinek egy-egy fejezetéből világlik ki.

Nero:

24. Verseny közben oly engedelmesen megtartotta a szabályokat, hogy még köpni sem merészelt soha, a verejtéket is karjával törölte le homlokáról. Egyik tragikus szerepében kicsúszott kezéből a kormánypálca, gyorsan lehajolt érte és felvette; de mégis megrémült, hogy e hiba miatt kizárják a versenyből, s csak akkor nyugodott meg, mikor némajátékosa megesküdött, hogy a nép tombolása, tetszésnyilvánítása miatt senki sem vehette észre azt az apróságot. Győztesnek mindig ő jelentette be magamagát; ezért a kikiáltók versenyében is részt vett. És hogy más győztesnek még az emléke vagy a nyoma se maradjon fenn, elrendelte, hogy döntsék le mindegyiknek a szobrát, a képmását, kampókkal vonszolják el és dobják be valamennyit a csatornába. Kocsihajtóként is többfelé versenyzett, az Olympián pedig egy tízfogatú kocsit hajtott - bár Mithridates királynak egy maga költötte versben szemére vetette ugyanezt. Ez alkalommal valahogyan kidöntötték kocsijából; vissza is emelték nyomban, de nem tudott mégsem helytállni, és kiállt a futamból; azért persze mégis fejére tették a győzelmi koszorút. Elutazásakor az egész tartománynak megadta a szabadságot, a bíráknak ezenkívül római polgárjogot és hatalmas pénzjutalmat. E jótéteményeket maga hirdette ki az isthmusi játékok végén a stadion közepéről.

Claudius:

Életének nagy része ekképpen telt el, míg aztán csaknem ötvenedik éve felé szinte csodával határos véletlen folytán hatalomra jutott. Caius merénylői másokkal együtt őt is eltávolították, és azt állítván, hogy a császár egyedül óhajt maradni, elterelték közeléből a tömeget; erre ……………….. visszavonult a Hermaeumnak elnevezett pihenőhelyre. Nem sokkal ezután az öldöklés zajától megrettenve fellopakodott a legközelebbi emeleti teraszra, és elrejtőzött az ajtó függönyszárnyai mögé. Ott lapult, mikor egy véletlenül arra rohanó közkatona meglátta a lábát, és hogy megtudja, ki az ott, erővel kiráncigálta rejtekhelyéből, majd felismerte, és a félelmében térdre hulló …………….t - császárjaként köszöntötte. Magával vitte bajtársaihoz, akik mindeddig csak káromkodtak, mert nem tudták, mihez kezdjenek. Ezek azután gyaloghintóba ültették, és minthogy a maga emberei szétfutottak, felváltva vitték vállukon a táborba; ………………… pedig szomorú volt és félt, s a szemközt jövő tömeg sajnálkozott rajta, mert azt hitték, hogy ártatlanul kivégezni viszik. 

Traianus:

A hadjáratot ……………….., a mint Plinius panegyricumából látjuk, melyet a 100-ik év szeptemberében mondott el, csak a 101-ik évben kezdte meg. Útját Viminaciumnak vette, mint a mely egyenlő távolságra esett úgy Moesia, mint Pannoniától. Ezen a tájon a Dunán át hidat veret az átkelésre. A híd elkészültével megtudakolja az istenek akaratát, s nekik áldozatot mutat be, majd hadi tanácsot tartva, hadserege élén átkel a Dunán. Túl a Dunán újra tanácskozik s megállapitja, hogy hadserege mely irányban induljon. Ezek után útját Tibiscum (Zsuppa) felé irányitja. Alig érkezik meg, egy bur követség jön eléje, mely egy latin feliratú nagy gombát nyújt átal neki. A feliratban arra kérik ………………..t, hogy ne szegje meg a békét s térjen vissza országába. 

Nero (Kosztolányi szöveg):

- Meghalok - sóhajtott.

A többiek nem ellenkeztek. Ezt várták. A császár keresni kezdte a mérget, de a doboz, melyet mellében tartott, már üres volt,

- Ellopták - siránkozott -, a halálomat is ellopták.

Térdre vetette magát.

- Öljetek meg.

Mind a hárman visszatorpantak. A gondolat, hogy meggyilkolják ezt az embert, aki annyit ölt, lehetetlennek tetszett. Egyik se vállalkozott rá.

- Tégy valamit már - sürgette Phaon.

- Sporus - rimánkodott ………….. -, édes,- mutasd meg, hogy kell, szúrd le te magad.

A fiú megriadt és egy farakás mögé bújt.

- Vagy legalább énekeld a halotti dalt, görögül.

- Siessünk - unszolta Phaon.

Most a császár a földre feküdt. Kihúzta kardját, a színpadi kardot, melynek éle tompa volt és odatette torkához:

- Megteszem - mondta halványan. - Föld, ég, búcsúzom tőletek.

Reáereszkedett a kardra, teljes súlyával, de az nem akart belehatolni a gégébe. Erre Epaphroditus, szánalomból, rányomta a fejét. …………… visongott egyet, élesen, mint a disznó, melyet ölnek, aztán vér hörgött torkán.

- Nagy művész - kotyogta szája, a kiömlő vérrel.

A kardot kihúzták torkából. Akkor már halott volt.

Arcával előrefordult. Sokáig bámulták a csöndben, mely a sikolyt követte. Nem mozdult többet.

Suetoniusról:

Van egy érdekes leírás a zsidó származású Philo tollából, aki követként jelent meg a császári udvarban. Szerinte az uralkodó sokat próbált vele vicceskedni, némelyik mondata talán fenyegetőbben is hangzott, azonban csupán cukkolta a zsidóságot, amiért nem eszi meg a sertéshúst, miközben ő maga pedig bevallotta, hogy rá sem bír nézni a báránycombra. Továbbá beszámolt a császári palota fényűző berendezéseiről is. Utóbbiról Caligula halála után 80 évvel Suetonius is írt. Írását figyelmesen olvasva rájöhetünk, hogy a császár tetteit ecsetelve állandóan kiemeli, a nép szerint mit tett a császár, így ő tehát hallomásból, s nem autentikus forrásból dolgozott. Nem túl megalapozott az a történet sem, mely során egy alkalommal a nagymamája nyitott rá, amint kedvenc húgával az ágyban múlatta az időt. Továbbá egyetlen római író sem beszél arról, hogy lovát konzullá léptette volna elő, csupán a rómaiak fecsegését öntötték szavakba. 

Nero és az égő Róma:

Hadrianus fala:

Traianus oszlopa:

Marcus Aurelius lovasszobra:

Titus diadalíve:

8b_házi feladat

A feladat Augustus politikai rendszerével kapcsolatos. Válaszoljon a források és ismeretei alapján a kérdésekre! (Az egyes kérdések a szöveg aláhúzott és betűkkel jelölt részeire vonatkoznak.)

 

„[…] Mérlegelve a dolgot, hogy egyrészt magánemberként most már nemigen élhet biztonságban, másrészt nem bízhatja az államot könnyelműen több ember gondjára(a), megmaradt az elhatározásnál, hogy megtartja a hatalmat […] mindenáron ara törekedve, hogy a dolgok új rendje(b) miatt senki se elégedetlenkedjék.” (Suetonius)

 

„A fölöslegesen felduzzasztott szenátusból hitvány és rendetlen csődület lett. Augustus kétszeri megrostálással visszaadta régi keretét. […] A szenátorokat is csak egyenként, motozás után bocsátották elébe(c). Egyeseket rábírt, hogy önként mondjanak le tisztségükről, s ha ezt megtették, továbbra is megengedte, hogy díszruhájukat viseljék, színházban és nyilvános lakomákon a szenátorokat megillető díszhelyen üljenek.” (Suetonius)

 

a) Nevezze meg, milyen római államformára utal az aláhúzott szövegrész! (0,5 pont)

 

…………………………………………………………………………………………………

 

b) Hogyan hívták latinul az új kormányzati rendszert, amelyre az aláhúzott szövegrész utal? (0,5 pont)

 

…………………………………………………………………………………………………

 

c) Milyen ismert történelmi előzmény tette indokolttá az intézkedés meghozatalát? (1 pont)

 

………………………………………………………………………………………………….

 

d) Melyik ütközet következtében jutott egyeduralomra Octavianus? (Elemenként 0,5 pont.)

 

Év:………………………………….

 

Helyszín:…………………………....

11a_házi feladat

 Egy nehezebb feladat a francia forradalomhoz:

A feladat a francia forradalomhoz kapcsolódik.

 

a) Nevezze meg a forradalomban egymás ellen fellépő politikai irányzatokat! Írja a forrásokhoz annak a politikai irányzatnak a nevét, amelynek elveit a szöveg tükrözi! (Elemenként 0,5 pont.)

 

1. „A királynak a törvényhozó hatalom integráns részének kell lennie. Az alkotmány egyensúlyának fenntartása érdekében szükség van arra, hogy a végrehajtó hatalom rendelkezzék a törvényhozó hatalom egy részével, de nem az egésszel. E két hatalom teljes egyesülése zsarnoksághoz vezet, de teljes szétválasztásuk is: a törvényhozás, ha teljesen elválasztjuk a végrehajtástól, magához ragadja és érzéketlenül bitorolja annak jogait.”

 

………………………………………………………………..

2. „Fel kell számolni az anarchiát Franciaországban, véget kell vetni a trón és az oltár elleni támadásoknak, vissza kell állítani a törvényes hatalmat, vissza kell adni a Királynak az őt megillető biztonságot és szabadságot, s olyan helyzetet kell teremteni számára, hogy a neki járó törvényes hatalmat gyakorolhassa.”

 

………………………………………………………………..

3. „Eljött az új keresztes hadjárat ideje, az egyetemes szabadság keresztes hadjáratáé. Egy népnek, amely hatszáz esztendős szolgaság után kivívta szabadságát, szüksége van a háborúra, háború kell, hogy megszilárduljék.”

 

……………………………………………………………….

4. „A forradalmi kormány a jó polgároknak tartozik azzal, hogy biztosítja számukra a nemzet teljes támogatását. A nép ellenségeinek csak a halállal tartozik. Amikor az alkotmány elveinek betű szerinti végrehajtását követelik, csak azért teszik, hogy büntetlenül áthághassák azokat. Hitvány gyilkosok ők, bölcsőjében szeretnék megfojtani a Köztársaságot.”

 

……………………………………………………………….

b) Írja az a) feladatrész megoldásai közül azt az irányzatot a filozófusok neve mellé, amelyik a legközelebb állt az adott filozófus elképzeléseihez! (Elemenként 0,5 pont.)

 

Montesquieu: ……………………………………………..

 

Rousseau: ……………………………………………..

 

5a és 5b_órai jegyzet

Mi a címer és miért alakult ki?

·         a címer definíciója

o   A címer a középkori fegyverhasználaton alapuló olyan – legtöbbször pajzs alakú, meghatározott szabályok szerint szerkesztett – jelkép, amelyet magánszemélyek vagy testületek megkülönböztető jelként jog szerint, állandó jelleggel használnak.

·         a definíció értelmezése

o   Mit jelent az, hogy jelkép?

§  egy tárgy, növény, állat rajza vagy képe, amit egy fogalom megjelenítésére használunk

§  erre ránézve a mögötte álló fogalomra gondolunk

§  órai feladat volt:

·         a „fehér galamb csőrében az olajággal” a „béke” jelképe

·         a „szív” vagy a „vörös rózsa” a „szerelem” jelképe

·         az „oroszlán” lehet a „siker, a hatalom” jelképe

·         a horogkereszt a náci eszmék jelképe

·         a kereszt a kereszténység jelképe

·         az újrahasznosításnak is van jelképe

·         a Mercedes autó jele

o   Mit jelent az, hogy „megkülönböztető jelként használnak”?

§  az adott jel, ami a címeren található egy személy, család vagy testület jele, erről ismerik fel őket

o   Mit jelent az, hogy „fegyverhasználaton alapuló”?

§  a címerek fő részeinek eredete a tényleges fegyverhasználat volt

§  a lovagi korban kezdődik használatuk

o   Mit jelent az, hogy „meghatározott szabályok szerint szerkesztett”?

§  csak az a jelkép tekinthető címernek, amely a heraldikai szabályoknak megfelel

o   Mit jelent az, hogy „állandó jelleggel használnak”?

§  a címer következetesen használt, állandó jelképe tulajdonosának

§  az állandóság egyben a használat következetességét is feltételezte, vagyis a címerek önkényesen még részben sem voltak megváltoztathatók

 

§  a címerek kialakulásának története

o   a címerek kialakulása a lovagi harcmodor elterjedésének köszönhető

§  a páncélba öltözött lovagok, mivel arcuk nem volt látható, a megkülönböztetés érdekében pajzsukra különféle szöveteket, állatbőröket húztak, mintákat, alakokat festettek

o   kiknek volt/van címere?

§  a lovagság révén a címerviselés összeforrt a nemesi származással

§  később már nemcsak nemesek, hanem polgárok, városok, testületek is használhattak címert, amely – egyéb funkciói mellett – az összetartozás kifejezésére is hivatott volt

o   a címerek korszakai

§  amikor a címeres pajzsok még tényleges használatban voltak (lovagi seregek, lovagi tornák), ez a 12-15. századot jelenti

·         a címerek egyszerűségét is biztosította, hiszen a pajzsok, sisakok díszítése a használati értéket nem ronthatta, illetve a használat jellegéből kifolyólag értelme sem volt a túlzottan bonyolult, sérülékeny, nehezen javítható, nehezen reprodukálható díszítőelemek használatának

·         a fegyverzet díszítésének elődleges funkciója a viselő azonosíthatósága volt, amit harci körülmények között az egyszerű elemek jobban szolgálhattak

·         a díszítő elemek megjelenésének elsődleges helye a pajzs volt, innen kerültek át részben vagy egészben a sisakra, zászlóra, köpenyre, lótakaróra, később pecsétre, épületekre, stb

§  a 16. század óta

·         a címerek díszítő funkciója erősödik

·         a címerek használata egyre fontosabbá vált a fegyverviseléshez közvetlenül nem kapcsolódó területeken

 

Minek lehet címere?

§  családok

§  országok

§  városok

§  iskolák

§  sportklubok

 

A címerek alkotórészei

 

·         a teljes címereknek a következő alkotórészeit különböztetjük meg:

o   címerpajzs

§  a címerek elengedhetetlen része a címerpajzs, enélkül nem beszélhetünk címerről, a címer összes többi alkotórésze tetszőleges volt

§  a pajzs alapvető jellemzője az alakja, amely kezdetben a lovagi életben ténylegesen használt pajzsok alakjával egyezett meg

·         a címerpajzson elhelyezkedő mesteralakok, címerborítások és címerképek

o   a mesteralak

§  a pajzsot osztó egy vagy több, egyenes vagy nem egyenes vonal mesteralakot vagy pajzsmezőket hoz létre

§  a pajzsmezőt osztó vonal sokféle lehet: egyenes, hullámos, domború/homorú, lépcsős, fogazott, lángozott, fodros. stb.

o   a címerképek

§  a legtöbb vizuális információt hordozzák a címer elemei közül

§  a címerképek valós vagy képzelt dolgok figurális ábrázolásaiak

 

A címerszimbolika

 

·         a címerelemek által hordozott többletjelentésre vonatkozóan csak akkor lehet biztos fogódzónk, ha a címeradományozó oklevél részletes leírással szolgál

·         a címerképek felvétele mögött azonban nem biztos, hogy minden esetben tudatosságot kell keresni, hiszen a divat és az analogikus gondolkodás is erősen érezteti hatását

·         az egyes címerelemek tartalma sok esetben nem is kíván az általánoson túlmutató, annál konkrétabb jelentést hordozni

·         így például az oroszlán legtöbb előfordulásában egyszerűen az erő, a hatalom, az előkelőség és a bátorság, hősiesség jelentését hordozza

 

·         a beszélő címerek utalnak viselőjük nevére vagy annak egy részletére, illetve foglalkozására, tevékenységére

o   így szerepel Kecskemét címerében kecske

·         könnyen magyarázhatók a foglalkozásra utaló címerképek (pl. bányászkalapács – Komló címerében)

·         a gúnycímerek olyan címerek, amelyek dehonesztáló jelentéstartalmukkal a címerbirtokos kegyvesztettségére vagy méltatlanságára utal

o   utóbbira példa Gutthay Mátyás címere, amelyet az egri püspök udvari bolondjaként, annak közbenjárására nyert el 1582-ben Rudolf királytól

o   a címerképen ezüst bakkecskén vitézi öltözetű majom lovagol peckesen