5a és 5b_órai jegyzet

Mi a címer és miért alakult ki?

·         a címer definíciója

o   A címer a középkori fegyverhasználaton alapuló olyan – legtöbbször pajzs alakú, meghatározott szabályok szerint szerkesztett – jelkép, amelyet magánszemélyek vagy testületek megkülönböztető jelként jog szerint, állandó jelleggel használnak.

·         a definíció értelmezése

o   Mit jelent az, hogy jelkép?

§  egy tárgy, növény, állat rajza vagy képe, amit egy fogalom megjelenítésére használunk

§  erre ránézve a mögötte álló fogalomra gondolunk

§  órai feladat volt:

·         a „fehér galamb csőrében az olajággal” a „béke” jelképe

·         a „szív” vagy a „vörös rózsa” a „szerelem” jelképe

·         az „oroszlán” lehet a „siker, a hatalom” jelképe

·         a horogkereszt a náci eszmék jelképe

·         a kereszt a kereszténység jelképe

·         az újrahasznosításnak is van jelképe

·         a Mercedes autó jele

o   Mit jelent az, hogy „megkülönböztető jelként használnak”?

§  az adott jel, ami a címeren található egy személy, család vagy testület jele, erről ismerik fel őket

o   Mit jelent az, hogy „fegyverhasználaton alapuló”?

§  a címerek fő részeinek eredete a tényleges fegyverhasználat volt

§  a lovagi korban kezdődik használatuk

o   Mit jelent az, hogy „meghatározott szabályok szerint szerkesztett”?

§  csak az a jelkép tekinthető címernek, amely a heraldikai szabályoknak megfelel

o   Mit jelent az, hogy „állandó jelleggel használnak”?

§  a címer következetesen használt, állandó jelképe tulajdonosának

§  az állandóság egyben a használat következetességét is feltételezte, vagyis a címerek önkényesen még részben sem voltak megváltoztathatók

 

§  a címerek kialakulásának története

o   a címerek kialakulása a lovagi harcmodor elterjedésének köszönhető

§  a páncélba öltözött lovagok, mivel arcuk nem volt látható, a megkülönböztetés érdekében pajzsukra különféle szöveteket, állatbőröket húztak, mintákat, alakokat festettek

o   kiknek volt/van címere?

§  a lovagság révén a címerviselés összeforrt a nemesi származással

§  később már nemcsak nemesek, hanem polgárok, városok, testületek is használhattak címert, amely – egyéb funkciói mellett – az összetartozás kifejezésére is hivatott volt

o   a címerek korszakai

§  amikor a címeres pajzsok még tényleges használatban voltak (lovagi seregek, lovagi tornák), ez a 12-15. századot jelenti

·         a címerek egyszerűségét is biztosította, hiszen a pajzsok, sisakok díszítése a használati értéket nem ronthatta, illetve a használat jellegéből kifolyólag értelme sem volt a túlzottan bonyolult, sérülékeny, nehezen javítható, nehezen reprodukálható díszítőelemek használatának

·         a fegyverzet díszítésének elődleges funkciója a viselő azonosíthatósága volt, amit harci körülmények között az egyszerű elemek jobban szolgálhattak

·         a díszítő elemek megjelenésének elsődleges helye a pajzs volt, innen kerültek át részben vagy egészben a sisakra, zászlóra, köpenyre, lótakaróra, később pecsétre, épületekre, stb

§  a 16. század óta

·         a címerek díszítő funkciója erősödik

·         a címerek használata egyre fontosabbá vált a fegyverviseléshez közvetlenül nem kapcsolódó területeken

 

Minek lehet címere?

§  családok

§  országok

§  városok

§  iskolák

§  sportklubok

 

A címerek alkotórészei

 

·         a teljes címereknek a következő alkotórészeit különböztetjük meg:

o   címerpajzs

§  a címerek elengedhetetlen része a címerpajzs, enélkül nem beszélhetünk címerről, a címer összes többi alkotórésze tetszőleges volt

§  a pajzs alapvető jellemzője az alakja, amely kezdetben a lovagi életben ténylegesen használt pajzsok alakjával egyezett meg

·         a címerpajzson elhelyezkedő mesteralakok, címerborítások és címerképek

o   a mesteralak

§  a pajzsot osztó egy vagy több, egyenes vagy nem egyenes vonal mesteralakot vagy pajzsmezőket hoz létre

§  a pajzsmezőt osztó vonal sokféle lehet: egyenes, hullámos, domború/homorú, lépcsős, fogazott, lángozott, fodros. stb.

o   a címerképek

§  a legtöbb vizuális információt hordozzák a címer elemei közül

§  a címerképek valós vagy képzelt dolgok figurális ábrázolásaiak

 

A címerszimbolika

 

·         a címerelemek által hordozott többletjelentésre vonatkozóan csak akkor lehet biztos fogódzónk, ha a címeradományozó oklevél részletes leírással szolgál

·         a címerképek felvétele mögött azonban nem biztos, hogy minden esetben tudatosságot kell keresni, hiszen a divat és az analogikus gondolkodás is erősen érezteti hatását

·         az egyes címerelemek tartalma sok esetben nem is kíván az általánoson túlmutató, annál konkrétabb jelentést hordozni

·         így például az oroszlán legtöbb előfordulásában egyszerűen az erő, a hatalom, az előkelőség és a bátorság, hősiesség jelentését hordozza

 

·         a beszélő címerek utalnak viselőjük nevére vagy annak egy részletére, illetve foglalkozására, tevékenységére

o   így szerepel Kecskemét címerében kecske

·         könnyen magyarázhatók a foglalkozásra utaló címerképek (pl. bányászkalapács – Komló címerében)

·         a gúnycímerek olyan címerek, amelyek dehonesztáló jelentéstartalmukkal a címerbirtokos kegyvesztettségére vagy méltatlanságára utal

o   utóbbira példa Gutthay Mátyás címere, amelyet az egri püspök udvari bolondjaként, annak közbenjárására nyert el 1582-ben Rudolf királytól

o   a címerképen ezüst bakkecskén vitézi öltözetű majom lovagol peckesen