6a_házi feladat

 A képen Teleki Pál "vörös térképét" látják. A jelmagyarázatot kitakartam, készítsék el Önök - vagyis melyik szín melyik nemzetiséget jelöli.

11a_házi feladat

Olvassák el a tankönyv 17. fejezetét a 100-104. oldalig!

Keressenek történeteket, jeleneteket Napóleon életéből, melyben a következő tulajdonságok, személyiségjegyek jelennek meg!

• kegyetlenség
• vakmerőség
• kisebbrendűségi érzés
• karriervágy
• ravaszság
• közvetlenség
• céltudatosság

5b_házi feladat

  Készítsenek a füzetbe vagy külön papírra egy címert saját maguknak. Figyeljenek arra, hogy milyen "szabályai" vannak a címerkészítésnek.

5a_házi feladat

 Készítsenek a füzetbe vagy külön papírra egy címert saját maguknak. Figyeljenek arra, hogy milyen "szabályai" vannak a címerkészítésnek.

11a_etika projekt

 Készítsenek párokban 1-1 oldalas érvelő szövegeket vagy közös 3 perces videót! Egyikőjük a tételmondat mellett, másik azt elutasítva érveljen.

Választható tételmondatok:

• A foci elavult játék.
• Az óvodában lehet videójátékokkal segíteni a tanítást.
• Jobb falun élni.
• A média nem lehet független.
• A számítógép magányossá tesz.
• Fiú és lány között lehet igazi barátság.
• A hazugság tilalmát nem lehet betartani.
• A magolásnak nincs értelme.
• Az állatkerteket meg kell szüntetni.

Ha egy pár más tételmondatot választana, jelezze nekem.

Beadási határidő: október 22. délelőtt

12a_információ

Adatbank az október 12-i dolgozathoz, kihúzva azok az adatok, amiket még később veszünk, a dolgozatban ezeket nem kérem. Ez elég kevés, így a dolgozatban a múltkori (dualizmus és első világháború) adatok is benne lesznek, amiket elvileg már tudni kell.

Magyarország a két világháború között:

Fogalmak: konszolidáció, antiszemitizmus numerus clausus, földreform, népszövetségi kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, revízió, irredentizmus, kultúrfölény, társadalombiztosítás, agrárolló, népi mozgalom, nyilas mozgalom, nyílt és titkos szavazás, zsidótörvények, győri program, első bécsi döntés. 

Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Szent-Györgyi Albert.

Topográfia: Felvidék, Kárpátalja.

Kronológia: 1920–1921 (Teleki Pál első miniszterelnöksége), 1920 (a numerus clausus, földreform), 1921–31 (Bethlen István miniszterelnöksége, a konszolidáció időszaka), 1927 (a pengő bevezetése), 1932–1936 (Gömbös Gyula miniszterelnöksége), 1938 (az első zsidótörvény), 1938. november 2. (az első bécsi döntés), 1939. március (Kárpátalja visszacsatolása).

6a_információ

 Nincs írásbeli házi feladat.

6b_házi feladat

Két térképet látnak, egyet az első világháború előttről, egyet pedig a békeszerződések utánról. Hasonlítsák össze a térképeket: mely államok tűntek el az első világháború után, milyen új államok keletkeztek, mely államok szereztek területeket és melyek veszítettek. Készítsenek táblázatot, ábrát vagy gondolattérképet és úgy ábrázolják ezeket a változásokat!

11a_házi feladat

 Házi feladat: készüljenek a szerdai dolgozatra, minden a francia forradalomról

12a_érettségi felkészülés_esszéírás

A feladat a két világháború közötti magyar történelemre vonatkozik. (hosszú)

Mutassa  be  ismeretei  és  a  források  alapján  az  ellenforradalmi  rendszer  politikai  és gazdasági konszolidációjának legfontosabb lépéseit az 1920-as években!

 

Kronológia

1922     Magyarországot felveszik a Népszövetségbe.

1924     Magyarország 250 millió aranykorona népszövetségi kölcsönt kap.

             Megalakul a Magyar Nemzeti Bank.

 

„2. § A földbirtok helyesebb megoszlása közérdek lévén, egyéni jogcímen senkinek sincs  követelési  joga  arra,  hogy  neki  földet  juttassanak.  Amennyiben  azonban  a törvény célja megengedi s evégből elegendő terület is áll rendelkezésre, föld az erre érdemeseknek lehetőleg a következő sorrendben és nagyságban juttatható:

1.  hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és felnőtt hadiárváknak, ha sem házuk, sem  házépítésre  alkalmas  ingatlanuk  nincs,  [...]  családonként  600 négyszögölnél nem nagyobb házhely és belsőség;

2.  mezőgazdasággal  foglalkozó,  föld  nélküli,  önállóan  kereső,  önjogú munkásoknak  családonként  legfeljebb  az  1.  pontban  említett  nagyságú törpebirtok;

3.  mezőgazdasággal    foglalkozó,    önállóan    kereső,    önjogú    törpe-    vagy kisbirtokosoknak  gazdaságaik  kiegészítése  végett  […]  legfeljebb  tizenöt kataszteri  hold  […]”  (A  földosztásról  szóló  törvény;  1920) „[...]  szükséges,  hogy  a  közhatalomnak  a  szociáldemokrata  munkásságra  nézve sérelmes  kezelése  megszűnjék,  a  megtorlás  politikája  helyébe  a  megbocsátás  és kiengesztelődés  politikája  lépjen,  és  olyan  intézkedések  történjenek,  melyek  a kivételes  állapotok  révén  megszorított  közszabadságokat  a  lehetőségig  biztosítják. […] Az értekezlet megállapodik abban […] hogy a gyülekezési jogot valamennyi pártra nézve egyenlő elbánás mellett a kormány visszaállítja. [...] A kibocsátandó rendeletben e politikai gyűlések tartása engedélyhez köttetik. […]  megállapodik  abban,  hogy  a  szakszervezetek  is  az  egyesületek  fogalma  alá tartoznak  és  politikával  semmi  körülmények  között  nem  foglalkozhatnak. Jóváhagyott alapszabályaikban körülírt működésüket akadálytalanul folytathatják.  A  feloszlatott  vagy  felfüggesztett  szakszervezetek  közül  a  közalkalmazottak, vasutasok és postások szakszervezetei vissza nem állíthatók. A  szociáldemokrata  párt  […]  tartózkodik  minden  propagandától,  amely Magyarország  érdekeit  sérti,  hanem  ellenkezőleg,  aktív  propagandát  fejt  ki Magyarország  javára  egyfelől  a  külföldi  szociáldemokrata  pártvezetőségeknél, kormányoknál ….”  (Részletek az 1921-ben kötött Bethlen–Peyer–paktumból)